„Ma is fel kell lépni a romboló ideológiák ellen” – görögkatolikus vértanú püspököket avatott boldoggá Ferenc pápa Balázsfalván

MTI 2019. június 02., 13:44

Ferenc pápa szerint – amiként a kommunizmus idején az erdélyi görögkatolikus püspökök tették – úgy ma is fel kell lépni a romboló ideológiák ellen.

A boldoggá avatási ceremóniára a balázsfalvi Szabadság mezején közel ötvenezer zarándok jelenlétében került sor Fotó: Vaticannews.va

A katolikus egyházfő az Balázsfalván beszélt erről, ahol a vasárnap tartott szentmisén boldoggá avatta a romániai görögkatolikus egyház kommunista börtönökben elhunyt hét püspökét.

A misén Ferenc pápa olyan széken ült, melyet a máramarosszigeti és szamosújvári börtön faanyagát és rácsait felhasználva készítettek.

A boldoggá avatási ceremóniára a balázsfalvi Szabadság mezején közel ötvenezer zarándok jelenlétében került sor.

A boldogok sorába lépett Valeriu Traian Frențiu nagyváradi püspök, Vasile Aftenie, Bukarest és az Erdélyen kívüli területek püspöke, Ioan Suciu, a balázsfalvi érsekség apostoli kormányzója, Tit Liviu Chinezu titokban felszentel püspök, Ioan Bălan lugosi püspök, Alexandru Rusu máramarosi püspök és Iuliu Hossu kolozsvári-szamosújvári püspök.

A Szentatya beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy ma is olyan ideológiák születnek, amelyek alattomos módon megpróbálnak érvényre jutni és megpróbálják elszakítani az embereket a leggazdagabb kulturális és vallási örökségektől.

A gyarmatosító ideológiák nem tekintik értéknek az embert, az életet, a házasságot és a családot, és a múltbelihez hasonló ateista, romboló javaslatokkal ártanak legfőképpen a fiataloknak és a gyermekeinknek, gyökértelenné tévén őket”

– jelentette ki.

A térség legértékesebb örökségeként említette meg az 1568-os tordai országgyűlést, amelyen Európában először hirdették meg a vallási és lelkiismereti szabadságot. Az erdélyi országgyűlés határozata büntette a radikalizmus minden formáját.

„Arra bátorítalak titeket, hogy vigyétek tovább az evangélium fényét a kortársakhoz. Harcoljatok, akárcsak az újonnan avatott boldogok a megjelenő új ideológiák ellen. (...) Legyetek a szabadság és a könyörületesség megvallói, elérvén, hogy diadalmaskodjék a testvériség és a párbeszéd a megosztottság fölött” – mondta Ferenc pápa. Úgy vélte: a vérbeli testvériség a szenvedés korszakában gyökerezik, amikor a történelem által megosztott keresztények rájöttek, hogy közelebb állnak egymáshoz, és szolidárisabbak egymással.

Kísérjen az úton a Szűzanya oltalma és az új boldogok közvetítése”

– fejezte be prédikációját az egyházfő.

A boldoggá avatott görögkatolikus püspököket a Rómához való hűségük miatt hazaárulás címszóval börtönözte be a kommunista állam.

Valeriu Traian Frențiu nagyváradi püspök a máramarosszigeti börtönben halt meg 77 éves korában 1952-ben.

Vasile Aftenie Bukarest és az Erdélyen kívüli területek püspöke volt; a vacaresti-i börtönben halt meg 51 éves korában 1950-ben.

Ioan Suciu a balázsfalvi érsekség apostoli kormányzója 46 éves korában halt meg a máramarosszigeti börtönben 1953-ban.

Tit Liviu Chinezu titokban felszentelt püspök 1955-ben halt meg 51 éves korában a máramarosszigeti börtönben.

Ioan Bălan lugosi püspök túlélte a máramarosszigeti börtönéveket, és 1959-ben, 79 éves korában házi őrizetben halt meg.

Alexandru Rusu máramarosi püspök 1963-ban a szamosújvári börtönben halt meg 79 éves korában.

Iuliu Hossu kolozsvári-szamosújvári püspök – aki az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlésen felolvasta Erdély és Románia egyesülésének a nyilatkozatát – túlélte a máramarosszigeti börtönéveket, és 1970-ben bukaresti házi őrizetben halt meg.

A boldoggá avatott görögkatolikus püspököket a Rómához való hűségük miatt hazaárulás címszóval börtönözte be a kommunista állam Fotó: Catholic News Agency

A görögkatolikus egyházat 1948-ban betiltotta a román kommunista állam. Püspökeit bebörtönözte, templomait átadta az ortodox egyháznak.

A börtönben elhunyt püspökök többségét jeltelen sírba temették, nyughelyük máig ismeretlen. A görögkatolikus hívek egy része az ortodox egyházhoz, másik része Márton Áron hívására a római katolikus egyházhoz csatlakozott. Az egyház csupán 1989 után alakulhatott újra. Híveinek száma az egyházi nyilvántartás szerint megközelíti a félmilliót.

Az erdélyi görögkatolikus egyház a román nemzeti emancipáció bölcsője volt. A balázsfalvi pápai misét azon a téren tartották, ahol 1948-ban az erdélyi románok nagygyűlésein a román nemzet elismerését, egyenjogú törvényhozási képviseletét, valamint Magyarország és Erdély uniójának újratárgyalását, majd Erdély közvetlen birodalmi kormányzat alatti különállását követelték.

Háromnapos romániai látogatása utolsó eseményeként a pápa vasárnap a balázsfalvi roma közösséghez látogat el, majd a nagyszebeni repülőtérről indul vissza Rómába.