Mesterséges tó a fák helyén – már csak az államon múlik az erdőkisajátítás a ratosnyai vízi erőműnél

Szucher Ervin 2019. május 26., 16:56

Az építkezési engedély kibocsátásától eltelt harminc év után a román állam karnyújtásnyira került attól, hogy a tulajdonában lévő erdészeti vállalat átadja a majdani ratosnyai vízi erőművet működtető, szintén „saját” cégének a kivágásra szánt Maros megyei erdőterületet. A tarvág

A ratosnyai gát építését a kommunista rezsim kezdeményezte, majd hagyta jóvá 1989-ben Fotó: Panoramio

Újabb kormányzati ígéret született a kommunista rendszerben elkezdett ratosnyai vízi erőmű építésének befejezésére. Már csak Anton Anton energetikai miniszter aláírása hiányzik arról a dokumentumról, mely lehetővé teszi annak a Maros megyei erdőterületnek a kisajátítását, amely a leendő tó fenekén fekszik.

A tárcavezető szerint ha rendben talál minden okiratot, és kézjegyével látja el a kisajátítást célzó dokumentumot, a kabinet a napokban kormányrendeletet bocsáthat ki az erdő átvételére. Ez mindössze egy formaság lesz – ígérte Vasile Gliga parlamenti képviselő, a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt megyei elnöke. A PSD befolyásos politikusa arra alapozza derűlátását, hogy

az erdőnek az állam egyik kezéből a másikba kell átkerülnie, így a jogi, illetve anyagi viták is elkerülhetők.

Nem kapták vissza az erdőt a magyar nemesi családok

Mindez annak tudható be, hogy a Kelemen-havasokban hatalmas erdőfelületekkel rendelkező magyar nemesi családok lezármazottjainak nem sikerült visszaszerezniük őseik vagyonát. A 210,5 hektáros területet a Romsilvától a Hidroconstrucţia tulajdonába utalják át, majd az gondoskodik a fák kivágásáról. A teljes beruházáshoz összesen 534 hektárt sajátítanak ki, a 210 hektáron felüli területen a hidrotechnikai létesítményeket és a tó körüli utat alakítják ki. Anton Anton elmondta, hogy a ratosnyai vízi erőműnél a munkálatokat befejezték,

már csak az erdő kivágása maradt hátra, ezt követően pedig a gyűjtőtavat fel lehet tölteni, és 2020 végéig be lehet indítani az erőművet.

Környezetvédők tiltakozása

A ratosnyai gát építését a kommunista rezsim kezdeményezte, majd hagyta jóvá 1989-ben. Bár a rendszerváltás után a környezetvédők a haszonhoz mérten aránytalanul nagy rombolásra hívták fel a figyelmet, és tiltakozásukat próbálták kifejezni, nem sikerült meghiúsítaniuk a beruházás megkezdését. A zöldek most is arra hívják fel a figyelmet, hogy

az irdatlan mennyiségű fa kivágásán túl a hegyi patakok egybeterelése veszélybe sodorja az ország egyik legértékesebbnek tartott halfaját, a dunai galócát.

Az építkezési engedélyt 1990-ben bocsátották ki, de hol a tisztázatlan bürokratikus eljárások, hol a gazdasági helyzet miatt többször, rövidebb-hosszabb ideig leálltak a kivitelezéssel. Az eredeti tervek szerint a vízi erőműnek már a 90-es évek óta működnie kellene. Két esztendeje szintén a szociáldemokrata kormány azt ígérte, hogy legkésőbb 2017 végéig beindul a minimális energiatermelés.

Azelőtt Maros megye egykori prefektusa, Corneliu Grosu mondta azt, hogy 2013 végéig kigyúl az első, ratosnyai árammal működő villanykörte. Egyik elődje, Dorin Florea – aki kormánymegbízotti mandátuma után 2000-ben polgármesteri széket szerzett Marosvásárhelyen – arról beszélt, hogy a Ratosnyán felfogott vizet lehozatja a megyeszékhelyre.

Szakemberek szerint ha minőségileg jobb is a hegyekből áradó patakok vize, gazdaságilag egyáltalán nem előnyös 60 kilométernyi vezetéket lefektetni a Felső-Maros menti település és Vásárhely között.

Dávid Csaba: nem szabad elhamarkodottan dönteni

Dávid Csaba, a vízügyi igazgatóság műszaki igazgatója úgy véli, nem lenne szabad elhamarkodott álláspontot megfogalmazni. Szerinte mindaddig, amíg nem készül egy pontos felmérés arról, hogy mennyibe kerülne a vezeték lefektetése és a ratosnyai víz tisztítása, illetve hány fogyasztót szolgálna ki, nem lehet tudni, hogy anyagilag kifizetődő lenne-e az újabb beruházás.

Lapunknak nyilatkozva Dávid hozzátette, hogy ez nem egy egyszerű számítás: azt is figyelembe kell venni, hogy a Ratosnya alatt elterülő két nagy település, Szászrégen és Marosvásárhely néhány évvel ezelőtt jelentős fejlesztések révén pontra tette a saját vízellátását. A gyűjtőtó és a vízi erőmű beruházásának értéke pontosan nem ismert, de becslések szerint több száz millió euróra rúg.