Elrendeltetett fejetlenség – nagy a káosz a tanügyben, még mindig ismeretlenek a beiskolázási számok
Miközben súlyos problémát jelent, hogy továbbra sem ismertek a beiskolázási számok, és a tanintézetek nem tudnak osztályokat tervezni, az oktatási minisztérium mindent felborító rendelettel, majd annak visszavonásával „szórakoztatja” az érintetteket.
Ismét óriási zűrzavart okoz a romániai oktatásban a rendszer rákfenéje, az évtizedek óta jellemző fejtetlenség. Miután Ecaterina Andronescu tárcavezető hétfői rendeletével „felrobbantotta” a középiskolai felvételi menetrendjét – annak ellenére, hogy annak egyes szakaszai már folyamatban vannak –, a nagy felháborodás láttán kedden délelőtt visszavonta az intézkedést. Ugyanakkor szakemberek szerint jelenleg nem is a rendeletekkel történő „dobálózás” a legnagyobb gond: ennél sokkal égetőbb probléma, hogy
a tanügyminisztérium még mindig nem közölte a jóváhagyott és megyékre visszaosztott beiskolázási számokat,
így a tanintézetek vezetői nem tudják, mire számíthatnak, mire készüljenek.
Kedden reggel a tanügyi szakszervezetek heves tiltakozását váltotta ki az Ecaterina Andronescu oktatási miniszter által hétfő este kiadott, 3995-ös számú rendelet, amely annak ellenére módosította (volna) a középiskolai felvételi menetrendjét, hogy annak egyes szakaszai már folyamatban vannak. A Spiru Haret Szakszervezeti Tömb kifogásolta, hogy
az intézkedés előtt egyik társadalmi partnerrel sem konzultáltak.
Az érdekvédelem szerint az oktatási minisztérium a rendelettel megközelítőleg egy hónappal elhalasztotta a szaknak megfelelő képességeket felmérő, kizáró jellegű vizsgák időpontját. Ezek a sport-, művészeti, tanítóképző és egyéb vokacionális iskolákban előzik meg a nyolcadik osztályt lezáró képességvizsgát és felvételit. Az Agerpres hírügynökség szerint a rendelet alapján ezekre az országos képességfelmérő vizsga előtt csupán néhány nappal került volna sor. Ugyanaz a rendelet május 30-ára halasztja a líceumi és szakiskolai kilencedik osztályok által meghirdetett helyek számának közzétételét, ami pedig a Spiru Haret-szövetség szerint súlyosan érinti a személyzeti mobilitást is. „Törvénytelen, amit az oktatási minisztérium tett. Nem űzhetsz csúfot a gyerekekből, szüleikből és pedagógusokból. Egyes szülők már ma (hétfőn) elmentek a vizsgáztató központokba, hogy gyerekeiket beírassák a képességeket felmérő kizáró jellegű vizsgákra, néhány tanfelügyelőség megkezdte a középiskolákat bemutató börzéket, amelyeket már hónapokkal ezelőtt nekiálltak megszervezni. Az iskoláknak eddig még nem hagyták jóvá a beiskolázási keretszámot, és a hétfő este kiadott rendelet értelmében május végéig nem is fogják” – közölte Marius Ovidiu Nistor, a Spiru Haret elnöke, aki
tiltakozó akciókat helyezett kilátásba, ha nem törlik el a rendeletet.
A „fenyegetőzés” hatásosnak bizonyult: fél nap elteltével megtörtént a visszavonás.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő minderre reagálva a Krónikának elmondta, a nagy fejetlenségben az a legsúlyosabb probléma, hogy – amint a szakszervezetisek is hangsúlyozták – a minisztérium még nem közölte megyékre visszaosztva a jóváhagyott beiskolázási számokat, így senki nem tudja, mire számíthat, mire készüljön. A főtanfelügyelő rámutatott, valószínűleg éppen ezért próbálkozott a minisztérium a menetrend módosításával, ám meghátrált a felháborodás láttán.
Kiss Imre felidézte lapunknak a történések kronológiáját. A megyei tanfelügyelőségek hosszas egyeztetések után januárban nyújtották be a beiskolázási terveket az oktatási minisztériumnak, amely országos szinten összesítette az adatokat, szükség esetén korrigált, és az összesítést benyújtotta jóváhagyásra a kormánynak. Április elején kormányülésen tárgyaltak a beiskolázásról, ám meglepetésre
a Dăncilă-kabinet sokkal kevesebb elméleti középiskolai osztályt hagyott jóvá, mint amit a minisztérium javasolt: jelentős részüket szakiskolai osztályokká minősítette át.
„Itt viszont megszakadt a fonál. A korábbi években az történt, hogy a jóváhagyott számokat a minisztérium megyékre visszaosztva átküldte a tanfelügyelőségeknek. Ez alapján összeállítottuk a tájékoztató füzetet, hogy melyik iskolában milyen kilencedik osztályok indulnak, az iskolák börzéket szerveztek, népszerűsítve az ajánlatukat. Idén azonban mindez nem történt meg: nem tudjuk, hogy állunk, megyékre lebontva milyen változtatásokat eszközöltek” – részletezte a főtanfelügyelő.
Kiss Imre felidézte, az elmúlt években minimális változások voltak az előterjesztett terv és a jóváhagyott, végleges számok között, idén azonban minden borult. A szakember valószínűnek tartja, a miniszter emiatt akarta elhalasztani egy hónappal a szaknak megfelelő képességeket felmérő, kizáró jellegű vizsgák időpontját, ám a reakciókkal szembesülve meghátrált.
– közölte Kiss Imre, újfent kiemelve: az igazi problémát az jelenti, hogy nincsenek beiskolázási számok. Ugyanis ha a januárban benyújtott tervhez képest változott a jóváhagyott osztályok száma, az egész procedúrát újra kell kezdeni. Egyébként országos szinten hatalmas változásokról beszélnek: ha 500 elméleti osztályt átalakítottak szakiskolai osztállyá, az megyénként több mint tíz osztályt jelent, ez pedig felborítja az egész oktatási hálózatot. „Nem tudjuk, mi lesz ennek a vége. Várakozó álláspontra helyezkedtünk. Június–júliusra minden egymásra halmozódik, csak kapkodni fogunk” – összegezett Kiss.