Láng Gusztáv kapta az E-MIL Méhes György-nagydíját „egy emberöltőnyi irodalmi munkásságáért”

Kiss Judit 2019. május 13., 21:26

Láng Gusztáv irodalomkritikusnak adták át az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) Méhes György-nagydíját életműdíjként, Kali Ágnes fiatal költő pedig Méhes György-debütdíjat kapott a kolozsvári Bulgakov kávézóban tartott hétfő esti átadón.

Láng Gusztáv a díjátadón: egy irodalomtörténeti trófeát tartok sajátomnak, azt, hogy Dsida ott van ma már a kanonizált szerzők közt a magyar líra történetében Fotó: Kiss Judit

Mint elhangzott, Láng Gusztáv „emberöltőnyi irodalmi munkássága elismeréseként” kapta a díjat, meggyőződéssel és kitűnően művelte az irodalomkritikát. Az irodalomtörténészt és -kritikus munkásságát Balázs Imre József irodalomtörténész laudálta, aki pár Láng Gusztáv-i mondatból kiindulva méltatta a díjazottat. Mint elhangzott, Láng modern magyar irodalomtörténetet oktatott a Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, a huszadik század első felének magyar irodalmát, az erdélyi magyar irodalmat. Az 1936-ban Budapesten született irodalmár 1984 óta él Magyarországon.

„Csonka Magyarországon csonka magyarok élnek”

 „A Kivándorló irodalom című tanulmányban jelent meg az a mondata, hogy »csonka Magyarországon csonka magyarok élnek«. Ennél frappánsabb módon talán nem foglalta még össze más azt, hogy mi történik, ha a magyar nemzettudat, a kulturális nemzet fogalma csupán  Magyarország jelenlegi határain belülre terjed ki.

Ebben a kései Kádár-korban született írásban Láng Gusztáv egy sokszínű, többféle tapasztalati hátteret integrálni képes nemzetfogalom mellett érvel.

A nemzeti kultúra nemzeti jellege nem egyszínűséget jelent, mondja 1987-ben, rendkívül optimistán, és rendkívül megszívlelendően Láng Gusztáv” – fogalmazott a méltató.

Balázs Imre József a díjazottnak azt a mondatát is kiemelte, hogy: „a kritika, valljuk be férfiasan, a fiatalság előjoga. Úgy harmincötödik éve táján a műítész, akárcsak a labdarúgó, kívül szorul a partvonalon.” Mint a méltatásban elhangzott, Láng azt mondja, figyeljünk a fiatalokra. ű

Azt, ami egy irodalomban, egy kultúrában, egy társadalomban nem működik jól, ami kritikára szorul, azt a mindenkori legfiatalabbak fogják észrevenni és jogos kritikával illetni”

– mondta a méltató. Kitért arra, hogy a díjazottnak olyan irodalmi nemzedéktársai voltak, mint mint Páskándi Géza, Kányádi, Szabó Gyula.

Mennyiben író a kritikus?

„Tudja, a kritikus annyiban író, hogy amit leír, azt nem kell mindig szó szerint venni. Nem azért, mert nem igaz, hanem mert azáltal fejez ki valamit, hogy másként mondja” – idézte Láng Gusztávnak egy másik emlékezetes megállapítását a méltató. Mint fogalmazott, több dolog van ebben a mondatban: egyrészt az, hogy

nemcsak arra kell figyelni, mit mond a kritikus, hanem arra is, hogyan mondja. Ebben az értelemben tehát a kritikus is író. Saját kritikusságával szemben is igényesebbnek kell lennie, ha ezt elfogadja.

„Ha valaki Láng Gusztávot hallgatja, előbb-utóbb érzékelni fogja azt a humort, ami a legjobb tanárok, legemberközelibb gondolkodók sajátja” – hangzott a laudációban. Balázs Imre József kiemelte Láng Gusztávnak a Dsida-életműről született munkáit, a modern és kortárs magyar irodalomról szóló gyűjteményes tanulmányköteteit.

Láng Gusztáv a díj átvételét követően azt mondta, az irodalomtörténetet és -kritikát nem választja el egymástól. „Én azt szeretem, hogy az életmű keletkezése után születő olvasat legyen vállalt, nyilvánvaló, világos, az eclogaíró Radnóti az én Radnótim, mindenki maradjon a maga olvasatával.

Különben egy irodalomtörténeti trófeát tartok sajátomnak: azt, hogy Dsida ott van ma már a kanonizált szerzők közt a magyar líra történetében”

– mondta Láng Gusztáv. Azt is megjegyezte, hogy „divatja van az infantilizmusnak a költészetben.”

A brutális őszinteség könyve

A Méhes György-debütdíjat Ópia című verseskötetéért kapta Kali Ágnes sepsiszentgyörgyi születésű, Kolozsváron élő költő. Az 1996-ban született szerző első kötete tavaly látott napvilágot.

A Méhes György-debütdíjat Ópia című verseskötetéért kapta Kali Ágnes sepsiszentgyörgyi születésű, Kolozsváron élő költő Fotó: Kiss Judit

„A kötet a kora hajnalok és késő éjszakák csöndjének szövege, forgatókönyve a hiánynak, megtiszteli az emberi testet, az abban rejlő hihetetlen erőket.

Ezek a versek mindannyiunkéi, a bennünk kiabáló gyermeké. A brutális őszinteség és a radikális szembenézés könyve”

– hangzott el a verseskötetről Sánta Miriám laudációjában.

A rendezvényen ismertették a Méhes György tehetségkutató pályázat eredményeit is. A vers és próza kategóriában kiírt tehetségkutató pályázatra 108-an jelentkeztek. A kiírók mindkét kategóriában első, második és harmadik díjat osztottak ki, 3000, 2000 és 1500 lej összegben. Karácsonyi Zsolt, az E-MIL elnöke kifejtette, szép számú pályázat érkezett be,

a legfiatalabb szerző 9 éves, és bár nem díjazták, egyértelműen tehetségről van szó.

Erdélyből, Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről érkeztek pályamunkák, a zsűriben Márton Evelin prózaíró, Király Zoltán és Horváth Benji költő foglalt helyet. „Sok tehetséges fiatal szerző pályázott, reméljük, megjelennek majd az irodalmi prérin” – mondta Karácsonyi Zsolt. Vers kategóriában Mărcuțiu Rácz Dóra, Eszenyi Fanni, Vajsenbek Péter nyert, próza kategóriában Czigány Domonkos, Kusztos Júlia, Horváth Kamilla.