Az értő és gondolkodó olvasást erősíti az Erdélyi Könyvfaló Olvasójáték

Bede Laura 2019. május 13., 19:37

„Négyszáz gyerek négyszáz könyvet elolvasott, és úgy gondolom, hogy ez jó dolog az ünnepi könyvhéten” – értékelte a Krónikának az Erdélyi Könyvfaló Olvasójátékot Berke Krisztina Ágnes, a program koordinátora és kolozsvári kezdeményezője.

A legkisebb könyvbarátok is találtak kedvükre való olvasnivalót a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Fotó: Kiss Judit

Azokon a gyerekeken, akik eljöttek a múlt héten a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében szervezett programokra, egytől egyig látszott, hogy érdeklődtek, mivel már rászánták az idejüket, és elolvasták a  játékon kijelölt kötetet. Az esemény ötletgazdája kifejtette: korosztályoktól függően teljesen különbözően zajlottak a játékok, viszont

mindegyik programon nagy hangsúlyt fektettek a kreativitásra.

„Kíváncsiak voltunk arra, hogyan reflektálnak csapatként a tanulók a műben szereplő gondolatokra, kérdésfelvetésekre. Nem az enciklopédikus, pontos tudás visszakérdezése volt a célunk, hanem az értő és gondolkodó olvasás megerősítése. Ha megértették például a környezetszennyezés problematikáját, amit az egyik mese taglal, akkor feladatként a különböző hulladékok szétválogatásával és megnevezésével is foglalkozhattak az elemisták ” – részletezte a koordinátor.

Hozzátette, minden könyvhöz gyűltek csapatok, a 3–4. osztályosoknál kétszáz feletti volt a részvétel, a legkevesebben a 9–12-esek közül jelentek meg. A kezdeményező elmondta, látszott, hogy az elemistákat sokkal könnyebb elérni egy ilyen programmal, a tanítókon keresztül is jobban ment a kommunikáció, és ahogy nőtt a gyerekek életkora, úgy csökkent a létszám a programon. Viszont a visszajelzések alapján még az a csapat is, amely egyedüliként vett részt az egyik játékon, nagyon szerette és megköszönte a lehetőséget.

A kincses városba többek között Zilahról, Sarmaságról, Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről Szamosújvárról, Mérából érkeztek diákok.

A résztvevők a következő szerzők és könyvek közül választhattak: a 3–4. osztályosok Szőcs Margit: Madarász Béni, avagy az űrparittyás ajándéka, Szabó Róbert Csaba: Vajon Nagyi és az aranyásók. Az 5–6. osztályosok Nényei Pál: Az irodalom visszavág 1. Léda tojásaitól az aranyszamárig, valamint Tóth Krisztina: A lány, aki nem beszélt című művek közül választhattak.
A 7–8. osztályosok számára Zágoni Balázs: Fekete fény. A Gömb és Nényei Pál: Az irodalom visszavág 2. A Paradicsomkerttől a Pokol kapujáig című köteteket jelölték ki. A 9–12-esek pedig Tóth Krisztina Párducpompa és Szabó Róbert Csaba Alakváltók művét olvashatták.

Az olvasójátékok zárt körűek voltak, több mint négyszázan vettek részt a foglalkozásokon, amelyeket nyitott író-olvasó találkozó követett.

„Közös jelenség volt, hogy a gyerekek az író-olvasó találkozón is tele voltak kérdésekkel. Bár minden találkozó elején kicsit megszeppentek, de aztán az elemistákat nem lehetett leállítani, ontották a kérdéseiket. Ahogy a könyvolvasási szám csökkent, ugyanúgy csökkent a megszólalási kedv, bátorság (korosztályi sajátosságként): az általános iskolások már nehezebben szólaltak meg, és a gimnazisták még kevesebbet kérdeztek” – mutatott rá a játék kezdeményezője. Kifejtette, több tanár hálás volt azért, hogy nem versenyt szerveztek, ugyanakkor visszajelzésekből tudják, akadtak diákok, akik

azért vettek részt, mert felszabadítónak találták, hogy nem kell megméretkezniük senkivel.

Berke Krisztina Ágnes arról is beszámolt lapunknak, hogy idén kísérleti jelleggel indították el a játékot, és nem számítottak ennyi jelentkezőre. „Azt a visszajelzést kaptuk a résztvevőktől, diákoktól, tanároktól, hogy ezt folytatni kell. Feladták a leckét, ezért szeretnénk jövőre is megszervezni” – fogalmazott a koordinátor.