Mezőgazdaság a természettel együtt vagy ellenében – a döntés a gazdáké címmel tart előadást Papp Tamás, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke, valamint munkatársa, Kelemen Katalin május 18–19-én a Maros megyei Sáromberkén megrendezendő Agro-Mánia mezőgazdasági kiállításon.
Az előadás során a szakember természetvédelmi szempontból mutatja be a jelenlegi mezőgazdaságot, jellemezve a szántóterületek és legelők állapotát, azt, hogy miért fontos figyelmet fordítani a táj diverzitására, ügyelve arra, hogy
minél színesebb, változatosabb maradjon az a vidék, ahol mezőgazdaságból élnek az emberek.
Az Európai Unióban közös agrárpolitika létezik, és a mezőgazdaságot a támogatások befolyásolják, vagyis a gazdák nem azt termelnek, amire szükség van, hanem amire támogatást kapnak. Ami azzal is jár, hogy legelőket szántanak fel, és
a kisparcellás mezőgazdaság, földművelés lassan a mi vidékünkön is eltűnik, a mezőgazdaság pedig itt is iparosodik.
Ennek következtében eltűnik az a változatosság – a szántóföldek és legelők váltakozása –, ami a kisparcellás gazdálkodásra jellemző. A változatosság azt is jelenti, hogy sok növény- és állatfaj él ezeken a területeken, amelyeknek gazdag a rovarviláguk is, táplálékot biztosítva a számos madárfajnak. Ám amint felszántják a legelőket és a kisparcellákat felszámolva nagy területeken csak egy kultúrát termesztenek, például kukoricát, ott megszűnik a diverzitás.
– részletezte Papp Tamás, hogy milyen következménye van a mezőgazdaság iparosodásának. Erre a legegyszerűbb példa a méhek eltűnése – tette hozzá –, hiszen azoknak is felszámolják a legelési/virágporgyűjtési területeiket.
Románia mezőgazdasági területének több mint a felét vegyszerezik évente. Igaz, hogy korábban a kisgazdálkodók is használtak vegyszereket, de nem rendszeresen, mert vagy nem volt rá pénz, vagy még kapálgattak is. „Ma már hol látunk kapáló embereket? Sehol!” – fogalmazott a természetvédelmi szakember, aki elmondta azt is, hogy
a falvak lassan elnéptelenednek, a mezőgazdasági területek pedig egy-két ember kezébe kerülnek.
Ez leginkább a Kárpátokon túli területeken jellemző, ahol nagybefektetők vásárolták fel a földeket. Míg eddig ezer hektáron ötszáz család élt meg, most ugyanannyi terület öt családnak ad megélhetési lehetőséget. A többi a városokban próbál boldogulni, munkahelyet keresni. „Nem az a célunk, hogy az emberek szegények maradjanak, hiszen tisztában vagyunk azzal is, hogy akik a hagyományos mezőgazdaságot művelték, nem éltek valami jól.
– magyarázta.
Az előadáson Papp Tamás ismerteti azokat a pályázati lehetőségeket is, amelyeket a természetvédelmi szervezetek nyújtanak a gazdáknak, és amelyek a természetközeli gazdálkodást serkentik.