Kék-sárga szájkosarat raknának Kárpátaljára: Ukrajna a kisebbségi kereskedelmi médiumok működésébe is beleszól a nyelvtörvénnyel

Már rövid távon halálra ítélheti a kárpátaljai magyar sajtót a minap elfogadott, brutálisan szigorú ukrán nyelvtörvény, amely gyakorlatilag a magánbeszélgetésekre korlátozza és a templomok falai közé szorítja a kisebbségiek anyanyelvhasználatát. 

A kijevi parlament által április végén elfogadott ukrán nyelvtörvény gyakorlatba ültetésének megakadályozásában, hatályon kívül helyezésében reménykednek az országban élő nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok. Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai származású európai parlamenti (EP) képviselője több alkalommal is felhívta az uniós törvényhozók figyelmét arra, hogy az új nyelvtörvénnyel

Ukrajnában óriási mértékben csorbulnak a kisebbségi jogok.

Tavaly ősszel levélben tájékoztatta Antonio Tajanit, az Európai Parlament elnökét az akkor még csak az Ukrán Legfelső Tanács által első olvasatban elfogadott nyelvtörvényről. Bocskor Andrea arra kérte az olasz politikust, hasson oda a kijevi kormánynál és Petro Porosenko ukrán elnöknél, hogy mielőtt az új nyelvtörvény második olvasatra kerülne, azt küldjék el véleményezésre a Velencei Bizottságnak. Továbbá a Fidesz és a határon túli magyarok EP-képviselőivel, román, valamint bolgár képviselőkkel közösen nyílt levélben fordultak a kijevi törvényhozás elnökéhez. Felhívták Andrij Parubij figyelmét arra, hogy Ukrajna kötelezettséget vállalt az országban élő nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, többek között a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye és az EU–Ukrajna társulási megállapodás révén. Őt is arra kérték, a döntő voks előtt küldjék el a jogszabályt a Velencei Bizottságnak véleményezésre, s csak annak jóváhagyása után kerüljön sor a szavazásra.

„Sajnos süket fülekre talált a felszólítás, nem történt érdemi változás” – nyilatkozta a Krónikának Bocskor Andrea. Az EP-képviselő elmondta, a jogszabály oly mértékben és módon korlátozná a kisebbségi nyelvhasználatot, mely a kárpátaljai magyarság történetében még nem fordult elő.

– vázolta fel röviden a helyzetet a kárpátaljai politikus.

Megkérdeztük Bocskor Andreát, lát-e esélyt arra, hogy az új államfő lépjen az ügyben. „Remélem, Volodimir Zelenszkij érdemi változásokat hoz az ukrán politikában, főleg, ami az országban élő kisebbségi jogokat illeti. Zelenszkij a napokban kijelentette, hogy az új ukrán nyelvtörvényt felül kell vizsgálni, hogy az minden ukrán állampolgár alkotmányos jogainak és érdekeinek megfeleljen” – mondta bizakodóan a Fidesz EP-képviselője. Szerinte Zelenszkij nyilatkozataiból az is kiderül, más tervei, céljai vannak az országgal kapcsolatban, Ukrajna valós gondjaival kíván foglalkozni, mely az állampolgárokat közvetlenül a mindennapokban érintik, mint például az orosz agresszió, a lassú gazdasági fejlődés, az ukrán lakosság külföldre való kivándorlásának megfékezése, a korrupció visszaszorítása. „Elismeri, hogy az ukrán nyelv az egyetlen államnyelv az országban, ez így volt, és így lesz, az államnak gondoskodnia kell az ukrán nyelv fejlődéséről, viszont ösztönző lépések útján, pozitív példákon keresztül kell vonzóvá tenni, és nem ráerőszakolni azt az állampolgárokra büntetések és tiltások által” – idézett az új ukrán államfő nyilatkozataiból Bocskor Andrea. A kárpátaljai politikus biztatónak nevezte Maja Kocijancicnak, az Európai Bizottság szóvivőjének kijelentését is, miszerint

a brüsszeli testület meg fogja vizsgálni az új ukrán nyelvtörvény végleges szövegét.

Pallagi Marianna, a Kárpátalja.ma hírportál főszerkesztője szerint a hatalmon lévő nacionalista kormány a nyelvtörvénnyel szeretne kék-sárga szájkosarat rakni a lakosokra az új elnök beiktatása előtt. „Az ukrán alkotmányt és az európai normákat semmibe vevő rendelet aláírásával a leköszönő Petro Porosenko is rúghat egy utolsót a nemzeti kisebbségek tagjaiba. A törvény kidolgozói nem győzik hangsúlyozni, hogy az ukrán nyelv használatát szabályozzák, nem rendelkeznek a kisebbségi nyelvhasználatról, holott valójában a magánszférába és a templomok falai közé szorítják azt. Ez az álszentség jellemző több, a kisebbségek helyzetét kitűnően átlátó politikai szakértőre, ukrán publicistára is” – hangsúlyozta megkeresésünkre a kárpátaljai újságíró. Úgy véli,

amennyiben a törvény jogerőre lép, a nemzeti kisebbségek nyelvén működő rádió- és tévéadók is lehúzhatják a rolót.

„Kárpátalja egyetlen magyar nyelvű rádiója, a Pulzus Rádió például mindössze adásai húsz százalékában sugározhatna magyar nyelven. A törvény teljesen ellehetetlenítené a működésüket, csakúgy, mint a nyomtatott magyar sajtóorgánumokét. Megvalósíthatatlan a kitétel, miszerint a lapszámok teljes tartalmát ukránul is kötelesek megjelentetni az eredeti példánynak megfelelő darabszámban – függetlenül attól, hogy van-e rá igény a többségi olvasók körében” – fogalmazott Pallagi Marianna.

A Kárpátalja.ma főszerkesztője hozzátette: ha valahonnan mégis sikerülne előteremteni a duplikált megjelenéshez szükséges összeget, aligha találnának elegendő kétnyelvű kollégát, akik rövid időn belül, megfelelő minőségben lefordítanák a magyar anyagokat. „A rendelet az elektronikus sajtó esetében is megkövetelné a fordításokat. Honlapunkon 2014-ben ukrán rovatot indítottunk, hogy a többségi olvasók ne csak az ukrán sajtóból, hanem a mi szemszögünkből is értesülhessenek a kárpátaljai magyarságot érintő fontosabb történésekről. Ám az fizikailag kivitelezhetetlen, hogy minden, sokszor percről percre frissülő tartalmat tűpontos fordításban megjelentessünk az államnyelven is” – vázolta a helyzetet a kárpátaljai újságíró.

Kőszeghy Elemér, a heti két alkalommal megjelenő Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője azzal a megjegyzéssel kezdte értékelését, hogy

Ukrajnában egyetlen olyan jogszabály sincs, amelyiket teljes mértékben betartanának vagy betartatnának, s valószínűleg ez a sors vár a nyelvtörvényre is.

„A sajtóra vonatkozó passzussal a törvény a magánszférába szól bele tulajdonképpen, hiszen milyen jogon avatkozik bele egy kereskedelmi alapon működő médium mindennapjaiba? A tévé és rádió olyan nyelven sugároz, a nyomtatott sajtó olyan nyelven jelenik meg, amelyiken neki megéri. Legfeljebb a közmédia terén szabhat feltételeket, de ott eleve élnek a nyelvi kvóták” – nyilatkozta lapunknak a kárpátalja lapvezető, hozzátéve: az ukrán nyelvű fordítást a szerkesztőségeknek önerőből kellene megoldani, ez viszont lehetetlen, hiszen pénzük, de megfelelő fordítói gárdájuk sincs hozzá.

Kőszeghy Elemér szerint

ez a törvény már rövid távon halálra ítéli a nem ukrán nyelvű sajtót.

Így a magyar nyelvűt is, mely a magyarországi támogatás nélkül már évek óta lehúzhatta volna a rolót. „Van azonban egy érdekessége a jogszabálynak. Az a kötelezettség, hogy például a nem ukrán nyelven megjelenő sajtóterméket le kell fordítani ukránra, és minimum az eredeti példányszám felében ki is kell nyomtatni, nem vonatkozik azokra a sajtótermékekre, melyek az EU valamelyik hivatalos nyelvén jelenik meg. Ez tehát egyfajta kiskapu a magyar, román, bolgár, lengyel nyelvű sajtótermékekre, de nem az az orosz, fehérorosz, örmény, jiddis stb. nyelvűekre” – jegyezte meg a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője. Mint mondta, az a faramuci helyzet áll elő, hogy a latin betűs román lap megjelenhet dublázs nélkül, de a cirillbetűs moldovai már nem. A törvény egyébként tizenhárom havi türelmi időt adott a sajtótermékeknek arra, hogy átálljanak az új követelményekre.