Késleltetik a közberuházásokat – egymásnak ellentmondó utasításokra panaszkodnak az önkormányzatok

Frissíteni kell az építkezési vállalatok és az önkormányzatok között kötött szerződéseket az iparágban 3000 lejesre emelt minimálbér miatt, ám a hatóságok kétféle módszertant adtak ki az árújraszámolásra. Egyesek szerint a kormány szándékosan akadályozza a pénzköltést.

A különböző állami hatóságok egymásnak ellentmondó utasításokat fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy az építőiparban megemelt minimálbér miatt miként kell aktualizálni a közberuházások kivitelezési szerződéseit. Ezért mindenki kivár, a munkálatok késnek. Egyesek szándékosságot sejtenek a háttérben, mondván: az a cél, hogy az önkormányzatok ne tudják elkölteni a pénzeket.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy

nem tudják elkezdeni a munkálatokat a tavaly megkötött szerződések alapján, mert nem egyértelmű, hogy miként kell újraszámolni az árakat.

Azt mindenki elismeri, hogy az építőiparban 3000 lejesre emelt minimálbér miatt a korábban megkötött szerződésekben foglalt áron nem éri meg a cégeknek elvégezniük a munkát, az árajánlatokat az új bérköltségekhez kell igazítani. A vállalkozók addig nem hajlandók elkezdeni a munkát, amíg a szerződéseket nem aktualizálják. Viszont ez akadályokba ütközik, mert a kormány nem fogalmazott meg erre vonatkozóan világos módszertant.

„Mindenki elismeri, hogy ezt a helyzetet meg kell oldani, ám akadályok merültek fel a kétféle értelmezési mód miatt” – mondta Antal Árpád. A polgármester rámutatott, az építőcégek arra hivatkoznak, hogy a kollektív munkaszerződések értelmében – a minimálbér-emeléssel arányosan – valamennyi alkalmazottjuk fizetése nőtt, így

azt szeretnék, hogy ennek a teljes emelésnek a költségeit foglalják bele a szerződésmódosításba.

Az önkormányzatok viszont amellett kardoskodnak, hogy a korábbi és a jelenlegi minimálbér közötti különbséggel kell számolni. „Ennek a megoldására nincs egyértelmű módszertan, sőt bonyolítja a helyzetet, hogy a különböző állami hatóságok egymásnak ellentmondó utasításokat küldenek” – mutatott rá a polgármester. Ugyanis az országos közbeszerzési hatóságtól olyan utasítást kaptak, amelynek módszertana a cégeknek kedvez anyagilag, a regionális fejlesztési és közigazgatási minisztérium viszont az önkormányzatok álláspontját veszi figyelembe.

Ebből a helyzetből nem lehet jól kijönni: bármelyiket veszik figyelembe a szerződésmódosításkor, utólag az ellenőrző hatóságok vagy esetleges per esetén a bíróság hivatkozhat a másikra – magyarázta a helyzet visszásságát Antal Árpád. Ezért most mindenki kivár:

arra számítanak, hogy egy állami intézmény egyértelmű, értelmezhető utasítást, módszertant fogalmaz meg arra vonatkozóan, miként kell eljárni.

Az elöljáró elmondta, megfogalmazódtak olyan vélemények is az önkormányzati vezetők körében, hogy a késleltetés szándékos: az államnak nincs pénze, és a kormány arra játszik, hogy az önkormányzatok ne költekezzenek. Antal Árpád viszont abban reménykedik, egy „normális országban” nem lehet érdeke a kormánynak, hogy ne legyenek közberuházások, hiszen akkor nincs munkálat, nincs adó, és nincs állami bevétel. Sepsiszentgyörgy önkormányzata több, már a tavaly megkötött kivitelezési szerződéssel rendelkezik, de nem tudják, hogy mikor kezdhetik el a munkálatokat.