Hazatérés Dániába – Kiss Csaba saját darabját rendezi Marosvásárhelyen

Krónika 2019. április 20., 12:32

Kiss Csaba marosvásárhelyi születésű szerző, rendező, egyetemi oktató újból a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban rendez: ezúttal saját darabját, a Hazatérés Dániába című királydrámát viszi színre.

Fotó: Bereczky Sándor /Marosvásárhelyi Nemzeti Színház

Kiss Csaba előadásaiban a költőiség a realizmussal párosul: az emberi vágyak, szenvedélyek, érzelmek széles skáláját mutatja meg, föltárva a nézők előtt ezek ellentmondásosságát és örökérvényűségét. Munkásságáért Jászai Mari-, valamint József Attila-díjat kapott.

A Hazatérés Dániába története – akárcsak Shakespeare Hamletje – a valamikori Dániában, közelebbről meg nem határozott korban játszódik. A szereplők, a Herceg kivételével, ugyanazt a nevet viselik, mint az eredetiben. Sőt a történet elemei, fordulatai, a cselszövések és gyilkosságok is többé-kevésbé rímelnek az Erzsébet-kori drámáéval – ugyanúgy van „szellem”, színészek, egérfogó-jelenet, megjátszott és valódi őrület, bűnbánó ima és Ophélia-öngyilkosság, ugyanúgy van párbaj. „Akkor mi változott? Miért nem az eredeti tragédiát játssza a Tompa Miklós Társulat? Ennek magyarázata az új mű meglepő, ismeretlen hangsúlyaiban, a Shakespeare-től eltérő, másfajta, huszadik századi kérdésfelvetéseiben keresendő” – olvasható a társulat közleményében.

A Hazatérés Dániába egy család története. Hazajön egy fiú külföldről, és azzal szembesül, hogy otthon válsághelyzet van.

Hogyan éli meg a család egy elkövetett bűnnek a következményeit? Hogyan erjeszt meg maga körül mindent a hazugság? Hogyan mennek sorra tönkre a családon belüli kapcsolatok? Az emberi viszonyok mellett nagy hangsúlyt kap a hatalom cinizmusáról alkotott mondanivaló is: addig, amíg a hatalmat egy látszat védi, addig nincs ellensége, addig az igazságnak nincs ereje, csak a látszatnak.

Bár norvégok és dánok küzdenek ebben a történetben is, rólunk, rendszerváltáskori önmagunkról van szó, a mi furcsa, összezavarodott viszonyulásunkról bűnhöz, hatalomhoz, megbocsátáshoz”

– írják a közleményben az alkotók.

Bokor Barnát Claudius szerepében, Nagy Dorottyát Gertrudként, Varga Balázst Hercegként, Bíró Józsefet Horatióként, László Csabát Poloniusként, Kádár L. Gellértet Laertesként, Simon Boglárka Katalint Opheliaként láthatja a közönség, feltűnik a színen Ördög Miklós Levente, Gecse Ramóna, Meszesi Oszkár, Henn János, Benő Kinga, Tollas Gábor és Biluska Annamária is. Az előadás látványvilágát Irina Moscu díszlettervező, Andrei Cozlac video designer, valamint Horváth Jenny jelmeztervező alkotta. Érvényesek a Bernády György mecénás- és a Kemény János bemutatóbérletek.