Nyugalomba vonul Augustin Lazăr legfőbb ügyész, miután az újabb mandátumra benyújtott pályázatát Toader visszautasította

Augustin Lazăr legfőbb ügyész benyújtotta nyugdíjaztatási kérelmét a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM).

Az információt Augustin Lazăr megerősítette az Agerpres hírügynökségnek. Rámutatott, legfőbb ügyészi mandátuma április 27-én lejár.

Augustin Lazăr korábban benyújtotta egy újabb legfőbb ügyészi mandátumra a jelölését, azonban Tudorel Toader igazságügyi miniszter a meghallgatás nyomán elutasította azt, akárcsak a másik három jelentkezőét.

Lazărt április elején a médiában azzal vádolták meg, hogy a nyolcvanas években visszautasította Iulius Filip, egy kommunistaellenes disszidens feltételes szabadlábra helyezését abban az időben, amikor a nagyenyedi börtön ilyen kérelmeket véleményező bizottságának elnöke volt.

„Ezzel kapcsolatban leszögezem, hogy nem vagyok sem az egykori Szekuritáté, sem más hírszerző szolgálat tisztje, altisztje, ügynöke vagy munkatársa” – reagált a vádakra akkor Augustin Lazăr.

Rámutatott, az 1982 - 1989-es időszakban ügyészgyakornok, majd kriminológus volt a gyulafehérvári ügyészségen, és nem foglalkozott a kommunista rezsim ellen elkövetett tettekkel, és szerinte egyes sajtótermékek szándékosan kiforgatták az igazságot, amikor azt állították, hogy a nagyenyedi börtön szabadlábra helyezési bizottságának elnökeként ártott egyes politikai elítélteknek. „Az említett bizottságnak nem az volt a feladata, hogy szabadlábra helyezzen elítélteket. Ez akkor is, akárcsak most, a bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozott. A bizottság csak technikai feltételek teljesítését ellenőrizte: a fogvatartási idő minimális letöltendő részét, a fegyelmi szankciók hiányára vonatkozó kitételt. Fontos hozzátenni, hogy abban az időben a törvény az elítéltek minden kategóriája számára egyforma eljárást írt elő. A feltételes szabadlábra helyezés intézményére most is nagyvonalakban hasonló szabályozás érvényes, azzal a különbséggel, hogy most már egy bíró végzi az ellenőrzéseket” – magyarázta a legfőbb ügyész.

Ugyanakkor Románia legfőbb ügyésze az általa vezetett intézmény nevében bocsánatot kért az 1989 előtti, törvény által jóváhagyott, de sokszor etikátlan ügyészségi gyakorlatok miatt.