Mecenatúrára köteleznék a cégeket – a profitadó 30 százalékát szponzorációra kellene fordítani egy tervezet szerint

Bíró Blanka 2019. április 16., 16:56

Törvénnyel kötelezné egy jogszabályjavaslat jótékonyságra a cégeket: a szenátus előtt levő tervezet a profitadó 30 százalékában határozná meg azt az összeget, amit muszáj lenne a vállalkozásoknak szponzorációra fordítaniuk. 

Megjelölik a pénz célját is. A tervezet a sportiskolák támogatására is kötelezné a cégeket

Sürgősségi eljárással tárgyalják a szenátusban azt a tervezetet, amit a kormányzó Szociáldemokrata Párt képviselőinek egy csoportja nyújtott be, és amely úgy módosítaná az adótörvénykönyvet, hogy a profitadó 30 százalékát kötelező módon szponzorációra kellene fordítaniuk a vállalkozásoknak. A tervezetben az is szerepel, hogy a sportegyesületeket, sportiskolákat is támogatniuk kell. Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora azonban tegnap a Krónika megkeresésére közölte: sportügyek mellett elkötelezett emberként akár örülhetne is a kezdeményezésnek, de az több sebből vérzik.

Már a kiindulópont elfogadhatatlan, hiszen a szponzoráció, a mecenatúra az egész világon önkéntes alapon működik, erre nem lehet törvénnyel kötelezni a vállalkozókat.

Érvekből nincs hiány

A tervezetet 31 szociáldemokrata  és két liberális párti képviselő írta alá, és ebben az áll, hogy a szponzoráció minden Romániában bejegyzett vállalkozásra kötelező érvényű lenne, a profitadó, illetve a mikrovállalkozások esetében a forgalmi adó 30 százalékát kellene erre a célra felajánlaniuk. A módosítás arra is kitér, hogy utólag egy kormányhatározatban kell leszögezni, melyek azok a sportágak, amelyek a támogatások „egy bizonyos százalékát” kapják. Sőt ezen túlmenően a sportra fordított szponzorálás egy újabb „bizonyos százalékát” a sportiskoláknak kellene megkapniuk.

A kezdeményezők azzal érvelnek a módosítások szükségessége mellett, hogy ezek ösztönöznék a szponzorációs kedvet, és fellendítenék a sportéletet.

Arra is kitérnek: „álprobléma”, hogy ezzel megrövidítik az állami költségvetést, hiszen a sport fejlődésével növekedik az alkalmazottak, illetve a hivatalosan leigazolt sportolók száma, és a pénz tetemes része a társadalombiztosítási járulékok, adók formájában visszajutna az államkasszába. Szerintük legalább 100 ezer új munkahely jönne létre a sportegyesületeknél, sportiskoláknál, másrészt ha a sport nagyobb támogatást kap, a lakosság, a gyerekek általános egészségi állapota is javul.

A tervezet több sebből vérzik

„A tervezet szakmailag kifogásolható, nagyon sok módosításra, javításra szorul, mindez a bizottsági vitán terítékre kerül” – értékelt megkeresésünkre Tánczos Barna. Hangsúlyozta, elkötelezett támogatója a sportnak, de a vállalkozókat nem lehet szponzorációra, mecenatúrára kötelezni. „Ez így elfogadhatatlan, hiszen ez a fajta támogatás a világon mindenhol önkéntes alapon működik” – mutatott rá a székelyföldi politikus. Hozzátette, szakszerűtlen megfogalmazások vannak a szövegben, hiszen egy törvényben „nem ildomos” ilyeneket beleírni, hogy „egy bizonyos százalék”. Szerinte a pénzügyminisztérium véleményezését is meg kell várni, ami borítékolhatóan negatív lesz, hiszen a költségvetési kiesést valahonnan pótolni kellene.

Ha módosítunk valamit, a mérleg mind a két serpenyőjét meg kell vizsgálni: ha elveszünk a költségvetésből, a hiányt honnan pótoljuk. Másrészt nem feledkezhetünk meg arról, hogy a sportegyesületek, sportiskolák ma is kapnak állami, illetve önkormányzati támogatást”

– részletezte a szenátor.

Tánczos Barna ugyanakkor úgy véli, a jelenlegi szponzorációs rendszerben is vannak még tartalékok, a romániai társadalom még nem érett meg arra, hogy az ebben rejlő lehetőségeket  maradéktalanul kihasználja. Egyrészt a vállalkozók részéről sincs teljes nyitottság, elkötelezettség, de a másik oldalon sem alakultak ki azok a hálózatok, hogy ezeket az összegeket lehívják, és rendeltetésszerűen, előírásosan elköltsék. Hozzátette ugyanakkor: a helyzet évről évre javul.
Mint ismeretes, a profitadót fizető cégek az üzleti forgalmuk 0,5 százalékát ajánlhatják fel szponzorációként, ami nem lehet több a profitadó 20 százalékánál. A mikrovállalkozások a forgalmi adó húsz százalékával szponzorálhatnak, és az idén eltörölték a korlátozást, hogy csak szociális tevékenységet végző szervezetet támogathatnak.