Strasbourgi fejmosás: aggályokat vetnek fel a román kormány lépései az Európai Bizottság szerint

Komoly aggályokat vetnek fel a román kormány lépései a jogállamiság helyzetével kapcsolatban, visszalépések figyelhetőek meg a reformfolyamatban – jelentette ki Vera Jourová uniós igazságügyi biztos az Európai Parlament hétfői strasbourgi plenáris ülésén.

Jourová a román jogállamiságról szóló vitában hangsúlyozta: az Európai Bizottság növekvő aggodalommal, de rendkívül szorosan figyelemmel követi az eseményeket, s amennyiben Bukarest nem orvosolja a kifogásolt kérdéseket, akkor fel fog lépni minden rendelkezésére álló eszközzel.

„Sürgősen pályára kell helyezni ismét a reformfolyamatot, tartózkodni kell az elmúlt évek eredményeit visszafordító intézkedésektől. A beszéd önmagában nem elég, cselekvésre van szükség” – fogalmazott az uniós biztos.

Jourová úgy vélekedett, hogy a bizalom folyamatosan erodálódik a román kormánnyal szemben, amihez hozzájárult az európai főügyész kinevezésével kapcsolatos vita is. A cseh uniós biztos elmondta, valós kockázata van annak, hogy Románia további olyan lépéseket fog tenni, amelyek káros hatással vannak a jogállamiságra. Főleg az igazságszolgáltatás függetlenségét, a fékek és ellensúlyok gyengítését és a korrupcióellenes küzdelmet befolyásoló intézkedéseket említette.

„Ezen lépések külön-külön is aggodalomra adnak okot, együtt pedig rendkívül aggályos mintát alkotnak. Meg kell előzni az alapértékek rendszerszintű megsértését és a visszafordíthatatlan változásokat” – tette hozzá. Szerinte nem szabad olyan rendszert létrehozni, amelyben a korrupció miatt elítélt magas rangú tisztviselők „de facto rendszerszintű büntetlenséget” élveznének. „Egyik napról a másikra tönkre lehet tenni hosszú évtizedek munkájának eredményét. Még nem túl késő visszafordulni” – mondta.

Ingeborg Grassle néppárti EP-képviselő kiemelte, hogy nem lehetett látni még a jogállamiság ilyen hirtelen összeomlását Európában, illetve rámutatott, az európai szociáldemokrata pártcsaládnak korábban és határozottabban kellett volna fellépnie. Felszólalásában a szociáldemokrata Josef Weidenholzer hangsúlyozta, a jól működő jogállam a leglényegibb eleme az Európai Uniónak, így ennek betartását kérni nem jelent beavatkozást egy tagállam belügyeibe, közös érdekről van szó. Mint mondta, a bírálatokat nem szabad támadásként értelmezni Románia ellen.

Monica Macovei, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) politikusa azon véleményének adott hangot, hogy Románia „bűnös diktatúrába süllyed vissza”, valamint aláhúzta, hogy nagyon sokan elhagyták már az országot. „A szakítás Európával igazi rémálom lenne” – közölte a volt román igazságügy-miniszter. Sophie in 't Veld liberális képviselő elmondta, hogy belefáradt a jogállamisági vitákba, mert a végén mindig pártüggyé válik a kérdés, noha az alapelvekről lenne szó, politikai színezettől függetlenül. Kijelentette, hogy saját pártcsaládja szigorúan elhatárolódott a kisebbik román kormánypárttól, a Liberálisok és Demokraták Szövetségétől (ALDE). „Ha az Európai Néppárt is ilyen szilárdan lépett volna fel a Fidesszel szemben, akkor most nem tartana ott Magyarország, ahol” – mondta.

A vitában többen sérelmezték, hogy az ülésen senki nem vett részt az EU soros elnökségét ellátó Románia részéről, valamint hogy nem Frans Timmermans első alelnök képviselte az Európai Bizottságot.