Holokauszttúlélő-történet szatmári árnyjátékban – az Örökségünk őreit megnyerő kölcseys diákok sikeres produkciója
Décsei Miklós, a szatmárnémeti zsidó hitközség volt elnökének életét helyezték árnyjátékuk középpontjába a Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjai, akik nemrég megnyerték az Örökségünk őrei vetélkedőt.
„Örömünkben sírtunk, amikor meghallottuk az eredményt. Nagy elismerés, hogy országos versenyen első díjat kaptunk. Főként azért örültek a gyerekek, mert látták, hogy értékként tekintenek a hónapokon keresztül folytatott tevékenységükre – a szívvel-lélekkel végzett munka végül meghozta eredményét” – mondta el érdeklődésünkre Fórizs Enikő magyartanárnő, a szatmárnémeti zsinagógát „örökbe fogadó” csoport egyik vezetője.
Mint arról beszámoltunk,
a Kölcsey Ferenc Főgimnázium csapata nyerte az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket! elnevezésű örökségvédelmi versenyt vasárnap Kolozsváron.
A tizenhárom fős diákcsoport a tavaly októberben elkezdődött online forduló keretében a Facebook-oldalukon mindennap egy érdekes információt osztott meg a követőkkel a zsinagógáról, a szatmárnémeti zsidóságról. Ebben az időszakban vették fel a kapcsolatot Csirák Csaba helytörténésszel, aki előbb az osztályteremben tartott előadást a diákoknak, majd bemutatta nekik a műemlék épületet is. „Akkor jártunk először együtt a zsinagógában, és ekkor kiválasztottuk azokat a fontosabb információkat, amelyeket érdemes megosztani a külvilággal is. Ezután következett az offline-nak nevezett forduló, ahol már különböző rendezvényeket kellett szerveznünk” – részletezte a vezetőtanár, aki három nagyobb eseményt emelt ki.
Kifejtette, nagy sikernek örvendett az interaktív meseelőadásuk, amely egy zsidó királyfiról szólt, és a zsinagógát állította középpontba.
A történetet egy tizedik osztályos diáklány írta, és az elemistáknak adták elő.
November végén jótékonysági délutánt szerveztek az imaházban, ahová a Nest – Erdélyi Összművészeti Gyűjtőpont tagjait hívták meg, valamint kölcseys diákok és szatmári művészek is kiállíthatták a judaizmus vagy a holokauszt témájával kapcsolatos műveiket. „Nagyon szép számban eljöttek a megyéből, és az itt befolyt összeget felajánlottuk a zsidó hitközségnek, hogy fordítsák a felújítási munkálatokra. Továbbá a csapatból két diák vállalta, hogy idegenvezetőként több középiskolás osztálynak bemutatják az épületet” – fogalmazott a pedagógus.
Fórizs Enikő arról is beszámolt lapunknak, hogy a regionális fordulóra, majd az országos döntőre is egy színdarabbal készültek.
Az árnyjáték Décsei Miklós életéről szólt, aki a szatmárnémeti zsidó hitközség elnöke volt hosszú ideig, néhány éve mondott le.
„Ő átélte a holokauszt borzalmait, és úgy döntöttek a gyerekek, hogy az ő életének meghatározó pillanatait viszik színre árnyjáték formájában. Az országos döntőre egy mappát is kellett vinni, amelyben összefoglaltuk eddigi tevékenységeinket. A gyerekek kézzel készítették el ezt a mappát, hagyományos nyomtatott fényképeket ragasztottak bele, minden szöveg igényesen, kézzel írva került bele, valamint háromdimenziós módon megalkották a zsinagógát” – mutatott rá a magyartanár. Hozzátette, az épületet kolléganőjével, Fazakas Katalinnal választották ki. „Úgy gondoltuk, hogy az épület örökbefogadásával sok mindent megtudhatunk a zsidó kultúráról. A gyerekek nagyon szívesen fogadták, és most már ők is magukénak érzik” – hangsúlyozta Fórizs Enikő.
Szatmár megye egyébként első alkalommal nevezett be az Örökségünk őrei vetélkedőbe, amelynek erdélyi hálózata már 10 megyére terjed ki.
A 2012-ben útjára indított verseny idén rekordot döntött, hiszen több mint 600 diák és tanár kapcsolódott be a mozgalomba.
A hétvégi döntő eredményei alapján a vetélkedő nyolcadik helyezettje a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum csapata, amely könyvcsomagot vihetett haza. A hetedik és hatodik helyen végzett Nagyváradi Művészeti Líceum és nyárádszeredai Bocskai István Elméleti Líceum csapata együtt szórakozhat a Sic Feszten. Ötödikek lettek a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum diákjai, akik a mérai csűrfesztiválon rophatják a táncot. A gernyeszegi Teleki-kastélyban szervezett Awake fesztiválon a brassói Áprily Lajos Főgimnázium csapata vehet részt. A Vibe fesztiválon együtt bulizik majd a harmadik helyezett szászrégeni Lucian Blaga Technológiai Líceum, illetve a második díjat elnyerő János Zsigmond Unitárius Kollégium csapata. Az aranyérmes szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjai pedig a bonchidai Bánffy-kastélyban szervezett Electric Castle fesztiválra nyertek belépőt.
A források szerint 1735-ben Szatmárnémetinek 17 zsidó lakosa volt. A zsidóság száma a 19. század közepétől kezdődően jelentős növekedésnek indult, a 20. század elejére pedig az 1842-ben hivatalosan is megalakult izraelita hitközség Erdély egyik legjelentősebb hitközségévé nőtte ki magát. A városban egykor működő három nagy zsinagóga (ortodox, status quo ante, németi) és huszonöt imaház közül mára csak a Várdomb utcai ortodox zsinagóga áll, legutóbb 2007 júliusában dőlt össze a felújítás előtt álló Hám János utcai zsinagóga. A város első zsinagógája a jelenlegi ortodox zsinagóga helyén épült 1856-ban, és harminchárom évig működött. Megrongálódott állapota miatt a hitközség új zsinagóga építése mellett döntött. Az építkezési munkálatok 1891 és 1892 között zajlottak, a város első főrabbija, Mandelbaum Benjámin Farkas idejében, Bach Nándor (1842–1905) váci származású építész és rajztanár, a nagyváradi Zárda utcai zsinagóga (1890) építészének tervei alapján. 1920-ra a szatmárnémeti zsidóság száma közel nyolcezerre emelkedett. Valószínűleg emiatt került sor a zsinagóga déli oldalán húzódó Talmud Tóra imaház építésére, melynek építési munkálatai 1927-ben fejeződtek be – olvasható az erdélyi magyar elektronikus könyvtár honlapján.