Márai Sándor, Ady Endre, Kányádi Sándor életműve, valamint a líra egésze előtt tisztelegnek Erdély-szerte április 11-én, a magyar költészet napján, amelyet József Attila születésnapja alkalmából tartanak 1964 óta.
Színházi eseményekkel, irodalmi estekkel ünneplik Erdély-szerte csütörtökön a magyar költészet napját, amelyet József Attila születésnapján, április 11-én tartanak magyar nyelvterületen 1964 óta. Bukarestben a Balassi Intézet a Bukaresti Egyetemmel együtt szervez a magyar költészetet népszerűsítő akciót. A Balassi Intézet bukaresti központjának közlése szerint az intézet székhelyén, illetve a Bukaresti Egyetem bölcsészkarán és az európai tanulmányok karán
ragasztósávos jegyzettömbíveket helyeznek el, amelyek magyar költők verseit tartalmazzák román, angol és magyar nyelven.
Ezeket az íveket magukkal vihetik az érdeklődők.
Több színház is előadással készül a költészet napjára. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház különleges felolvasószínházi kísérletre hívja a verskedvelőket.
A Márai Sándor műveit feldolgozó előadást három különböző város három különböző színháza és három különböző társulat közreműködésében láthatja a közönség, hiszen a Szugyiczky István ötlete alapján születő produkciót
Szatmárnémetiben, Csíkszeredában és Temesváron egyszerre adják elő.
A magyar költészet napja Márai Sándor születésnapja is egyben, 2019-ben pedig a költő, író halálának 30. évfordulójára emlékeznek, ezért döntött Szugyiczky István, az előadás szerkesztője és művészeti tanácsadója, a Harag György Társulat örökös tagja az április 11-ei bemutató mellett. Az előadás szereplői Boér Ferenc és Kovács Éva, a társulat örökös tagjai, valamint Nagy Csongor és Rappert-Vencz Stella. Felvételről hallhatja a közönség Szatmáron a társulat két legendás művészét, Ács Alajost és a napokban elhunyt Elekes Emma színművészt.
„Gyakori állítás, melyet már-már közhelyszerűen szokás mondogatni, hogy a színházművészet és az előadó-művészet a leginkább jelen idejű, a legélőbb, de épp ezért a legmúlandóbb és legillékonyabb művészet. Igaz is, nem is. Mi marad meg egy előadásból két évtized elteltével, különösen, ha az a befogadói emlékezet, amely rögzítette, még jóformán egy gyermeké volt? Mi marad meg, mi él tovább egy előadásból bennünk, feledékeny kortanúkban, akik még a befogadás pillanatában is csak tükör által, homályosan látjuk a láthatatlant? Alighanem éppen a lényeg marad: egy-egy átszellemült és átlényegült művész alakja, kisugárzása, lénye, és az a hangulat, amit bennünk kelteni tudott a hangjával, mimikájával és legapróbb mozdulatainak ősereje által” – írta az irodalmi esemény kapcsán Bessenyei Gedő István teatrológus, dramaturg, a Harag György Társulat művészeti igazgatója.
Magyarország kolozsvári főkonzulátusán a magyar költészet napján a Nest – erdélyi összművészeti gyűjtőpont audiovizuális irodalmi előadóesttel tiszteleg a magyar líra előtt.
A Korszakasz című rendezvényen klasszikus és kortárs költők versei hangzanak el citerazene és vizuális elemek kíséretében.
Az est folyamán Fekete Hunor citerazenész bebizonyítja, hogy a citera mint eszköz nemcsak a könnyed, populáris dallamok világába tudja elkalauzolni a hallgatót, hanem képes utat törni magának az alternatív folklór kísérleti hangzásvilágába is.
A magyar költészet napja alkalmából a kincses városbeli Vallásszabadság Házában Bogdán Zsolt kétszeres UNITER- és Jászai-díjas, érdemes művész Ady Endre műveiből készült előadóestjét láthatjuk, melyet Szugyiczky István szerkesztett színpadra. Az előadás a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös produkciója. „Itthon vagyok”, ezekkel a szavakkal indul Szugyiczky István „... függök ezen a zord élet-párkányon...” című Ady-estjének szövegkönyve, mely
megkísérli egy ellentmondásos ember fiatalon elvetélt életét 70 percbe sűríteni, a hol szerethető, hol elviselhetetlen, nyugtalan és szenvedő Ady Endrét megmutatni.
A Csíki Játékszín közlése szerint a Márai-oratóriumot láthatja- hallhatja a közönség, az előadást azért állították össze erre az alkalomra, mert április 11-e nemcsak József Attila, hanem Márai Sándor születésnapja is. Az ünnepi előadás az író életútját mutatja be írásain, naplóbejegyzésein és versein keresztül. A csíkszeredai társulat egyébként egész napos rendezvénnyel készül a költészet napjára, hiszen csütörtökön délelőtt 11-kor a színház lépcsőjéről fog elhangzani a már hagyományossá vált városköszöntő versműsor, amely az idén 90 éve született Kányádi Sándor verseiből készült, délután pedig slam poetry vetélkedőt tartanak.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színészei a De szeretnék gazdag lenni! című versösszeállítás-sorozat következő darabját mutatják be. Díszmeghívott Markó Béla József Attila-díjas költő, a verseket Gáspárik Attila válogatta. A versek Berekméri Katalin, Fülöp Bea, Galló Ernő, Kiss Bora, Korpos András, Kovács Botond, Moldován Orsolya, Tompa Klára tolmácsolásában hangzanak el.