Történelmi eszme átemelése a mai valóságba: megnyílt a kolozsvári Valláskutató Intézet

Megnyitotta kapuit hétfőn a kolozsvári Valláskutató Intézet a Kossuth Lajos (21 Decembrie 1989) utca 14. szám alatt, a Vallásszabadság Házában.

Mint ismeretes, az egykori püspöklakot tavaly újította fel a Magyar Unitárius Egyház, hogy tágabb közösséget szolgálhasson. Azóta múzeumként és közösségi térként szolgál a belül festményekkel, városok és falvak templomairól készült képekkel és régészeti leletekkel „díszített” épület, amely hétfő óta immár a Valláskutató Intézetnek is otthont ad.

„Legyenek áldottak azok az órák, amikor itt egybegyűlnek az emberek, nem felekezeti hitvitákat, nem hitvallások igazságait, hanem a szeretetnek a győzelmét próbálják itt megélni – mondta Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke. Hozzátette,

olyan „laboratóriumi” kutatóintézetet képzeltek el, amelyben mindenki megtalálja azt a tiszta forrást, amelyből táplálkozni tud.

A püspök emlékeztetett arra, hogy mennyire „izgalmas” időszakokat hagytunk a hátunk mögött a több mint kétezer éves keresztény történelmünkben. Bálint Benczédi Ferenc úgy véli, ezek az izgalmak a kizárólagosság hívei miatt történtek, akik magukat első számú embernek kiáltották ki. Ezért arra kérte a megnyitó résztvevőit, hogy a Vallásszabadság Háza ne nem, ne faj és ne bőrszín alapján ítélje meg híveit, hanem legyen elfogadó azokkal, akik erre a Földre teremtettek: feketének, fehérnek, kereszténynek, iszlámnak, mohamedánnak, hindunak, ateistának, istenhívőnek vagy istentagadónak.

– fogalmazta meg Czire Szabolcs, az intézet vezetője. A teológiai tanárként is tevékenykedő kutató a megnyitón elmondta, az intézet célja összetartani a közösséget és az egyházakat, amelyek ezáltal közösen hozhatnak létre vallási irányzatú kutatásokat, vagy folytathatják a már megkezdetteket. Küldetésüknek tekintik, hogy hozzájáruljanak a társadalmi és kulturális folyamatok megismeréséhez. Ugyanakkor azt szeretnék, hogy a vallás továbbra is az erdélyi magyar ember identitásának meghatározó eleme legyen.

Az intézmény tevékenységei közé tartozik továbbá a kutatások megtervezése és kivitelezése, amelyet nemzetközi szinten, Romániában és az erdélyi közösségen belül is szeretnének megvalósítani. Emellett szakértői fórumként kívánnak fellépni a közvéleményt tájékoztató média bevonásával. Könyvbemutatókat, tematikus előadásokat terveznek, és hozzájárulnának az egyetemek szakkollégiumainak működéséhez, hogy az egyetemi hallgatók szakdolgozatírása könnyebben menjen, az új munkaerőt pedig sikeresebben vonják be a közösség életébe.

Kiss Dénes szociológus, az intézet kutatási igazgatója a Merre tart a vallásosság? – Vallási helyzetkép és a vallási változás irányvonalai című előadásában röviden kitért az európai országok vallásosságára. Kiemelte, a lista élén Romániát már csak Törökország előzi meg, ezzel szemben Magyarország polgárai mérsékelten vallásosak. A kutató szerint

a vallásosság mértéke összefüggésben áll a korábbi politikai elnyomás, illetve a modernizáció mértékével, a korábbi vallási szocializációval, a vallás és nemzeti identitás kapcsolatával, a vallási monopolhelyzettel.

A statisztikák érdekessége, hogy minél nagyobb az iskolai végzettség szintje, annál kevésbé vallásos az ember, viszont a doktori címmel rendelkezők nagyon is vallásosak. Meghatározóak még a szakma és az életkor is. Kiss Dénes arra a következtetésekre jutott, hogy egyre vallásosabbak az emberek, de az is jellemző, hogy megpróbálják a valós hozzáállásuknál jobb színben feltüntetni vallásosságukat. Vallási világképünk pluralizálódáson megy keresztül, mivel más vallásokkal is találkozunk, és a következő generációkban a vallásosság „elitesedése” várható – vázolta a kutató.

Tőkés Hunor