Klaus Johannis megerősítette, hogy népszavazás kiírását is tervezi az EP-választás napjára

MTI 2019. március 19., 21:04

Klaus Johannis államfő megerősítette kedden, hogy népszavazás kiírását is tervezi május 26-ára, az európai parlamenti (EP-) választás napjára.

Johannis azt szeretné, ha a román nemzet világossá tenné, eltűri-e a korrupciót Fotó: Presidency.ro

Az elnök egy bukaresti kulturális rendezvényen beszélt erről, miután több ellenzéki párt is szorgalmazta, hogy írja ki a korrupcióellenes harc folytatása ügyében két éve bejelentett, de azóta halogatott referendumot. A jobboldali elnök azt szeretné bebizonyítani a népszavazással, hogy a szociálliberális kormánynak nincs választói felhatalmazása az igazságügyi törvények módosítására.

Szeretném, ha a román nemzet világossá tenné, eltűri-e a korrupciót, vagy húzunk egy vonalat, és kimondjuk, hogy elég volt” – mondta az államfő.

Johannis szerint munkatársai még elemzik a lehetőségeket és a törvényes feltételek előkészítésén dolgoznak, de a maga részéréről „már csaknem elhatározta”, hogy kiírja május 26-ára a referendumot. Hozzátette: csak azért nem hozta még meg a döntést, mert „nem magának” akar népszavazást, hanem meg akar győződni róla, hogy a politikai pártokon kívül, a civil szervezetek partnerségét, a „szavukat hallatni akaró románok” támogatását is élvezi.

Az RMDSZ parlamenti támogatását élvező PSD–ALDE szociálliberális kormánytöbbség törvényes előírással próbálta meggátolni népszavazás rászervezését az EP-választásokra. A román média tudni véli, hogy a képviselőház jogi bizottságában Márton Árpád RMDSZ-képviselő javaslatára került bele a tiltás az EP-választásokról szóló törvénymódosítás szövegébe. Az elnök azonban az alkotmánybírósághoz fordult, amely múlt héten megállapította: az elnöknek alkotmányos joga népszavazást hirdetni országos jelentőségű ügyekben, és ebben a parlament nem korlátozhatja mozgásterét.

Nem először történne meg, hogy referendumot is szerveznek Romániában a választásokkal egy időben. A kétféle voksolás összevonásáról most is a nagyobb részvétel, a saját választói mozgósítása reményében dönthet az államfő. Az igazságügyről csak véleménynyilvánító referendumot lehet kiírni, így érvényességének és eredményességének inkább csak a politikai marketing szempontjából van jelentősége. Az év végi elnökválasztáson újabb mandátumra pályázó Johannis számára inkább kudarc, mintsem politikai fegyver lenne a szociáldemokratákkal vívott csatájában egy olyan népszavazás, amelyen a részvétel nem haladja meg a 30 százalékos érvényességi küszöböt.