Hiányzik a sokszínűség a turistacsalogató országimázsfilmből – szakértők szerint ráfér Romániára a népszerűsítés
Bár összességében véve látványos, pörgős, és egy-egy kép erejéig az ország csaknem minden táját megmutatja a potenciális turistáknak, mégis hiányérzetet kelt a turisztikai minisztérium által bemutatott, legújabb országimázsfilm.
Románia az év 365 napjából 365-ön várja a turistákat – ezt üzeni országnak-világnak a turisztikai minisztérium által vasárnap este a Facebook közösségi oldalon és az Antena 3 hírcsatornán bemutatott országimázsfilm. Bogdan Trif, az idegenforgalmi tárca vezetője szerint a film készítői egyetlen területet sem hagytak ki, amely vonzó lehet az érdeklődők szemében: UNESCO-világörökséghez tartozó műemlékeket, szórakozási, fesztiválozási lehetőségeket és a romániai természet „álomszép tájait” egyaránt felvillantják a lehetséges látogatók számára. A klip 3 perces és 33 másodperces, de a jövőben rövidebb verziókkal is előrukkolnak – jelezte egyúttal a miniszter.
A potenciális turisták meggyőzését szolgáló filmben
egy férfi kalauzol végig Románia tájain, mint mondja: hegyeken-vizeken, évszakokon át.
Az első rész az érintetlen természettel próbál turistákat csalogatni, aztán Brassóban, a Tanácstéren találjuk magunkat, és pár pillanat múlva gyönyörű drónfelvételen az egész központ elénk tárul, benne a Fekete templommal. Erdélyben folytatjuk a kalandozást, hirtelen snittel már Segesvár középkori látképe tárul elénk.
A folytatásban román népi mesterségbemutató és máramarosi tájak, Drakula-legenda és román mondavilág tűnik fel. A szalonna és a hagymakóstolás, majd a hóra viszont gyorsan vált át fiatalokat csábító klubéletre, és máris Bukarestben találjuk magunkat. A román fővárosban a jellegzetes épületek felvillantása közben a hang a parlamentnek otthont adó ingatlanba invitál, ami Európa legnagyobb épülete. Fel sem ocsúdunk, és máris Nagyvárad tárul elénk – a Körös-parti városról négy snittet is láthatunk – a vár, a városháza, valamint a római katolikus bazilika is jól kivehető.
Virtuális idegenvezetőnkkel bepillantunk még Nagyszebenbe, Kolozsvárra, Törcsvárra, lemegyünk a sci-fi filmeket idéző tordai sóbányába, felülünk a mokanyicára, és termálfürdőben pihenjük ki a nap fáradalmait.
Feltűnnek a híres moldvai kolostorok is. A szőlőst és borászatot felvillantó képsorok pedig egyesek szerint az Érmelléken készültek. Vadvízi evezés és más sportok, tenger és fesztiválok – egyszóval minden, amire szükség lehet, ha minden korosztályhoz szólni akarunk.
A zenei aláfestést Nicolae Voiculeț pánsípjátéka biztosítja – bár hangulatos, nem minden helyzetben szerencsés a népzenei beütés.
Hiába a sok szép kép, korszerű filmezési technikák, szép és mosolygós emberek, mégis hiányérzettel hagyjuk abba a „mozizást”. Hiszen
a film azt az érzetet kelti, mintha az országot csak románok laknák, a Székelyföld nem is létezne,
a negatív érzésre pedig még rátesz egy lapáttal, hogy az egyetlen „sztár”, aki megjelenik és megszólal a kisfilmben, az a magyarellenes kirohanásairól is hírhedt Ilie Năstase egykori teniszcsillag, aki ráadásul jelenleg felfüggesztett börtönbüntetését tölti, amit ittas, majd ittas és jogosítvány nélküli vezetés miatt róttak ki rá.
Az ország kulturális sokszínűségének a megjelenítése hiányzik a leginkább a kisfilmből Grüman Róbert, a Kovászna megyei közgyűlés turizmussal foglalkozó alelnöke szerint is. Mint tegnap a Krónika megkeresésére rámutatott, nincs kifogása a kisfilm minősége ellen, azt is nehéz megítélni, hogy három-négy percbe mi fér be egy országról, ám
Románia kulturális sokszínűségét 18 nemzeti kisebbség gazdagítja, így valamilyen formában ezt is meg kellett volna jeleníteni.
Grüman Róbert hozzátette, a turisztikai minisztérium minden rangos idegenforgalmi vásáron jelen van, előfordul, hogy lehetőséget biztosítanak a megyéknek a bemutatkozásra, így Kovászna megyét Berlinben és Chișinăuban is népszerűsítették. A bukaresti és budapesti vásárokon pedig – mint ismeretes – hagyományosan Székelyföld-standdal van jelen a három székely megye. „A Székelyföld jó turisztikai brand, és ellentétben az egyes politikai és közéleti szereplők által terjesztett hamis mítosszal, hogy ha valaki ide téved és nem tud magyarul, éhen hal, mert nem kap kenyeret, a turisták, a Bukarestből érkezők is pozitív élményekkel távoznak, és általában visszajönnek” – mondta a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke. Szerinte a Székelyföld a hagyományőrzés, az épített örökség, a gasztronómia terén is mást tud nyújtani, mint az ország többi része. A megyékben egyeztetnek az idegenforgalom kapcsán, ám a közigazgatási berendezkedés határt szab az együttgondolkodásnak, hiszen mindenki elsősorban a saját megyéjére tud összpontosítani, pénzt költeni, arculatot építeni.
Grüman Róbert a pozitív példákra is kitért, a hasonló turisztikai applikációk kidolgozása, a székelyudvarhelyi kezdeményezésre készülő székelyföldi gasztrotérkép, vagy azok a rendezvények, amelyek túlmutatnak a megyehatárokon: a Székely Vágta, vagy az Ezer Székely Leány Napja. „Helyi szinten mindenki próbálkozik, létezik egy egészséges verseny a turistákért a Székelyföldön belül, de megvannak a kapcsolódási pontok” – részletezte az alelnök. Szerinte
a turisztikai vállalkozóknak is el kell jutniuk oda, hogy ne település-, város- vagy megyehatárban gondolkodjanak, hanem partnerségekben, mert a turisták élményeket keresnek, ezért hajlandók egy-két órát utazni.
„Körkörös turistaáramlatra kell berendezkedni, a cél, hogy minél több időt töltsön a vendég a térségben, élményekkel gazdagodjon, hogy szívesen visszatérjen, és persze nem elhanyagolható szempont, hogy itt hagyja a pénzét” – vallja Grüman Róbert.
Az össznépességhez viszonyítva Románia az Európai Unióban az utolsó helyen áll a turizmus tekintetében, így minden népszerűsítésre szükség van – értékelt megkeresésünkre Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének dékánja. Rámutatott, az ország rosszul teljesít – nem feltétlenül a turisták abszolút száma tekintetében, hanem ha az összlakosság számához viszonyítjuk a vendéglátogatások számát. „Ez a fajlagos mutató sok mindent elárul Románia turizmusáról, elsősorban a nemzetközi szegmensről” – fogalmazott érdeklődésünkre a szakember. Kitért arra is, hogy a belföldi turizmus nem annyira jelentéktelen, mint a nemzetközi, ami kifejezetten gyengén teljesít, különösképpen annak tükrében, hogy mekkora potenciállal, milyen adottságokkal rendelkezik az ország.
Szilágyi szerint ennek sokrétű oka van. Elsősorban az általános infrastruktúra fejletlenségét, a turisztikai szolgáltatások minőségét és mennyiségét említette, de meglátása szerint a népszerűsítés terén is hiányosságok vannak. „Valószínűleg országos szinten gond van a reklámozással is, ezért minden ilyen kezdeményezés, próbálkozás pozitívan értékelendő, előre mutat” – mondta Szilágyi Ferenc. Az egyetemi oktató hozzátette, regionális bontásban vizsgálva az északnyugati régió kifejezetten gyengén teljesít, mindössze a 9-10 százalékát teszi ki a romániai turizmusnak, ezért különösen ráfér a népszerűsítés. „Románián belül három régió van a turizmus szempontjából viszonylag jó helyzetben – bár nemzetközi összehasonlításban ezek sem dicsekedhetnek –: a délkeleti régió a tengerpart miatt, Bukarest, valamint Közép-Erdély, ahol Brassó és környéke pörgeti az idegenforgalmat” – részletezte a PKE dékánja.
Úgy tűnik, a turisztikai minisztérium nem tud kilépni a 25 éve használt sablonból – fejtette ki megkeresésünkre Kádár Magor, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója. A stratégiai tervezéssel is foglalkozó kommunikációs szakember szerint egyetlen filmbe próbálnak belezsúfolni mindent, anélkül, hogy a kezdeményezők elgondolkodnának azon, milyen célcsoportot kívánnak megszólítani.
„Éppen ezért ez az imázsfilm is hosszú, és annak ellenére, hogy szép felvételeket használ, unalmassá válik, egymásra halmozva az agyagos mestertől az aréna méretű elektronikuszene-partikon át hegyet, völgyet, tengerpartot és Ilie Nãstasét” – fogalmazott Kádár Magor.
A most közzétett országimázsfilm lényegesen jobb és átfogóbb, mint az év elején, szintén a turisztikai minisztérium által kiadott turistacsalogató, amiből furcsa módon épp a legtöbb látogatót vonzó erdélyi nagyvárosok maradtak ki. Olyan turistamágnesek nem illeszkedtek akkor a bukaresti „koncepcióba”, mint Brassó, Kolozsvár vagy Nagyvárad. Erdélyből Gyulafehérvár tűnt fel, de a dél-erdélyi város is mindössze a Nagy Egyesülés helyszíneként került be a válogatásba. Az egykori szász városok közül egyedül Nagyszebent, a Bánságból Temesvárt mutatták be pár közelkép erejéig.
Ellenben ott szerepelt benne Zsilvásárhely, minden valószínűség szerint annak köszönhetően, hogy Constantin Brâncuși több szobra is itt látható. Ez a videóklip nem kevés kritikát kapott a Facebookon és a sajtóban egyaránt. A minisztérium illetékesei viszont a klip rövidségével magyarázták a helyszínválasztást, szerintük a kisfilmbe azok a városok kerültek be, melyekben a „románok számára legfontosabb szimbólumok” vannak.
Ugyanakkor Románia első önálló brandje is botrányosra sikeredett, az Elena Udrea turisztikai minisztersége elején kitalált és azóta is használt falevél kapcsán ugyanis felmerült a plágium gyanúja.