Mindnyájunknak el kell menni – Semjén Zsolt az ünnepről és az EP-választásokról Nagyváradon

MTI 2019. március 15., 19:34

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint az egyetemes magyarságnak is szüksége van arra, hogy minél több erdélyi magyar képviselje az összmagyarságot az Európai Parlamentben.

Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ

Semjén Zsolt felidézte: Nagyvárad sokat tett 1848–49-ben a magyar szabadságért, amiért a kései utódok köszönettel tartoznak a városnak. Úgy vélte: a forradalom csoda volt. Elbukott, de mégis győzött.  Kijelentette: az európai parlamenti választások előtt

őseink és hőseink azt üzenik nekünk, hogy mindnyájunknak el kell menni, és politikai akaratunk kifejezésével megvédeni értékeinket és érdekeinket Európában”. 

A KDNP-s politikus úgy vélte: „ma is veszélyben a haza, de nem csupán a mi hazánk, ma is veszélyben a szabadság, de nem csupán a mi szabadságunk, ma is veszélyben a jövő, de nem csupán a mi jövőnk”. De míg 1848-49-ben pontosan azonosítható volt az ellenség, manapság csak a hatása érezhető az élet minden területén: a politikában, a gazdaságban, a társadalomban, a szokásokban, a magánéletben és lassan már a fejekben is.

Európa lelkét vesztve sutba dobta értékeit: a hitet, a nemzetet, a családot”

– fogalmazott Semjén Zsolt.

{K1}

A nagyváradi ünnepségen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felidézte: a bihari március 15-ét az teszi különlegessé, hogy a térségnek olyan hősei vannak, akik jelentősen alakították a forradalom menetét. A forradalmi követelések 12 pontját Irinyi József, a bihari Albis szülötte fogalmazta meg, testvérét, Irinyi Jánost, a gyufa feltalálóját Kossuth az ágyúöntés és a puskaporgyártás felügyeletével bízta meg.

Az Irinyi testvérek felavatott szobra Diószegen Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ

A politikus kijelentette:

amikor az erdélyi magyarok a méltóságot kérik számon, nem akarják elvenni mások méltóságát. Amikor a nemzeti és közösségi szimbólumaikat használják, nem akarnak semmit elvenni a román barátaiktól. Csupán önvédelemből válaszolnak a nemzeti szimbólumok elleni támadásokra és a gyűlöletbeszédre.

Kelemen Hunor kijelentette: a kisebbségi lét olyan, mint a folyók árterületén, az áradásoknak kitéve élni. „Egyik nap még békésnek látszanak a viszonyok, a másik nap viszont hirtelen pusztító indulatok törnek fel, szinte minden érzékelhető átmenet nélkül” – fogalmazott.

Úgy vélte, csak állandó építkezéssel lehet elérni, hogy az erdélyi magyarság élet- és versenyképes közösség maradhasson a pragmatikus transzilvanizmus jegyében. A nagyváradi ünnepség több ezer résztvevője a Szacsvay-szobortól fáklyás felvonulásra indult a Petőfi-szoborig.