Balogh Levente 2019. március 15., 09:44

Băsescu és más ünneprontók

A legkevésbé még a soviniszta Új Jobboldal Párt nevű zsebalakulat számít, amely közleményben követelte az Aradon kivégzett 13 vértanú tábornoknak emléket állító Szabadság-szobor lebontását és megsemmisítését, esetleg Magyarországra szállítását. Persze akármilyen jelentéktelen is a szélsőséges zugpárt, a magyar–román viszony további mérgezésére azért alkalmas lehet a provokációja.

Ennél sokkal súlyosabb a Hargita és a Kovászna megyei prefektusok közleménye, amelyben ismét fontosnak tartották figyelmeztetni a megye közintézményeit a román zászló és az „idegen államok” lobogóinak kihelyezését szabályozó törvény előírásaira. Természetesen ők is a magyar nemzeti ünnep kapcsán érezték szükségét a zászlótörvényről való „megemlékezésnek”, hiszen ilyenkor – ahogy az természetes is – az ünneplők saját nemzeti jelképeiket szokták kitűzni, illetve magukkal vinni az ünnepi rendezvényekre.

A két prefektus viszont ezzel a közleménnyel alattomos módon már jó előre megpróbálta elbizonytalanítani a magyarokat, az „idegen állam” zászlajára vonatkozó megjegyzés és a bírsággal való fenyegetés pedig különösen ordenáré. Úgyhogy nem árt sokadszor is jelezni minden érdekelt román illetékesnek: amikor a piros-fehér-zöld zászlót tűzzük ki, nem egy idegen állam lobogóját használjuk, hanem a saját nemzeti jelképeinket. Márpedig az ilyesmit csak utolsó, fasisztoid diktatúrákban szokás tiltani és büntetni.

Ugyan nem közvetlenül a március 15-i ünnephez kapcsolódik, de a körülmények miatt erre időzítették a Tra­ian Băsescu volt államfő által fémjelzett törpepárt, a Népi Mozgalom Párt (PMP) döntését is, miszerint támogatni fogják a Fidesz kizárását az Európai Néppártból, mivel szerintük Orbán Viktor magyar kormányfő olyan nacionalista politikát folytat, amely az EU széthullásához vezethet. Persze ha már alkalma adódott rá, akkor Băsescu igyekezett még egy lapáttal rátenni, és belerondítani a magyar ünnepbe: gazemberségnek nevezte, hogy a magyar kormány támogatja a Székelyföld autonómiáját célzó törekvéseket, amelyeket amúgy alkotmányellenesnek bélyegzett.

Meglehetősen szórakoztató azzal szembesülni, hogy a sovinizmus és notórius magyarellenesség egyik legfőbb romániai zászlóvivőjének számító PMP tiszteletbeli elnöke – és tényleges irányítója – éppen a magyar kormánypártot pocskondiázza annak nacio­nalizmusára és európaiatlanságára hivatkozva. Ugyanakkor Băsescu rafinált politikus, és minden bizonnyal jól kiszámított érdek vezérli, amikor csatlakozik a Fideszt a legerősebb európai pártcsaládból kizárni akaró erőkhöz.

Államfői mandátuma lejárta óta bebizonyosodott, hogy ha részben csupán politikai termék is az ő és pártja soviniszta retorikája, amellyel a Nagy-Románia Párt által hagyott űrt igyekszik betölteni a romániai közéletben, mégiscsak inkább az az igazi Băsescu, aki tűzzel-vassal igyekszik megakadályozni a jogos romániai magyar jogkövetelések teljesítését, előmozdítandó ezzel a minden kisebbségtől mentes, tiszta nagyromán nemzetállam megvalósulását. Nem pedig az, aki államfőként ha autonómiát nem is, de azért fűt-fát ígért a magyaroknak a szavazataikért cserében.

Vélhetően úgy gondolkodik, hogy ha a támogatásával sikerülne elérni a Fidesz kizárását a néppártból, azzal megerősítené a PMP néppárton belüli pozícióját, és Romániában is kampányolhatna azzal az EP-választások előtt, hogy az ő hathatós támogatásával sikerült elhárítani a „magyarveszélyt”. Jól látja ugyanis, hogy a magyar kormány jelenleg nem csupán a retorika szintjén, hanem konkrét lépésekkel is – például a gazdasági és mezőgazdasági programok finanszírozása révén – támogatja az erdélyiek megerősödését.

Talán abban reménykedik, hogy a Fidesz kizárása annyira megroppantaná a magyar kormánypárt európai politikai hátterét és presztízsét, illetve Magyarország helyzetét, hogy jelentősen csökkentené az erdélyi magyarok (illetve a mezőgazdasági programban a magyarok mellett románok) budapesti támogatásának lehetőségeit is.

Jelenleg minden felmérés azt mutatja: a PMP stabilan a parlamenti bejutási küszöb alatt senyved. Az EPP-re, Romániára és az Európai Unióra nézve is káros és szégyenletes lenne, ha a mostani konfliktusból a szélsőséges Băsescu-párt megerősödve kerülne ki.