Alprefektus harca a kormány érdekeivel: Györke Zoltán visszaperelte Kolozs megyei tisztségét, ám mégsem foglalhatta el hivatalát

Páva Adorján 2019. március 13., 20:23

Másodszor is pert nyert a bukaresti kormány ellen a tisztségéből ismét menesztett Györke Zoltán, de a Kolozs megyei alprefektus szerdán nem tudott munkába állni. A köztisztviselő szerint a helyi szociáldemokrata érdekek minden áron pártembert ültetnének székébe.

Györke Zoltán szerint törvény által megszabott kötelessége, hogy átvegye hivatalát Fotó: Facebook/Györke Zoltán

Nem tudta átvenni hivatalát szerdán Györke Zoltán Kolozs megyei alprefektus. A kormány megyei képviselőjének helyettesét február 8-án menesztette tisztségéből a Viorica Dăncilă vezette bukaresti kabinet, ám Györke pert indított eltávolítása miatt,

a Kolozs megyei törvényszék pedig kedden neki adott igazat, és azonnali hatállyal visszavonta a határozatot.

Érdekesség, hogy a karrierje elején a Nemzeti Liberális Párthoz (PNL) közel álló köztisztviselő nem először „pereli vissza” sikeresen alprefektusi székét: 2013-ban a Victor Ponta vezette szociáldemokrata kormány váltotta le, ám 2015-ben a bíróság szintén neki adott igazat.

Foglalt az iroda

A mostani, alapfokú bírósági döntést azonnali hatállyal életbe kell léptetni, ám Györke Zoltán szerdán reggel azzal szembesült, hogy akadályozzák a munkavégzésben. „A helyettem ideiglenesen kinevezett alprefektus nem üresítette ki az irodát, továbbra is gyakorolja a tisztséget. Ioan Aurel Cherecheș kormánymegbízott azt mondta, egyelőre nem tudják, hogy velem mi lesz. Felmerült, hogy két alprefektus dolgozzon, de ez törvénytelen, mivel az intézmény szervezeti felépítésében egyértelműen egyetlen helyettes szerepel, kettő nem lehet” – nyilatkozta a Krónikának Györke Zoltán, akinek

tisztségét néhány napja ideiglenesen Ioan Danci, a Kolozs Megyei Tanács korábbi jogásza „foglalja”.

„Nem kaptam irodát, elküldtek egy gyűlésekre használt helyiségbe, miközben nincs semmilyen hatásköröm. A prefektus közölte, hogy az ideiglenes alprefektus dolgozik, gyűlésen van, és nem tudja, hogy velem mi lesz” – fogalmazott lapunknak a menesztett tisztségviselő, aki szerint törvény által megszabott kötelessége, hogy átvegye hivatalát, és hogy végrehajtsa a törvényszék ítéletét. „Ha több napig nem tudom ellátni feladataimat, annak komoly jogi következményei lehetnek, de az ügyvédeim már foglalkoznak ezzel, megtalálják a megfelelő megoldást” – közölte Györke Zoltán. Szerinte ezzel mellőzik a törvényszék határozatát:

Kérték, hogy bizonyítsam az ítéletet, de elmondtam, hogy ezt nem kell bizonyítanom, hiszen nyilvános bírósági döntés. A belügyminisztérium és a kormány is részese volt a pernek, nekem nem kell igazolnom, hogy megnyertem a pert, és visszahelyeztek abba a jogi státusba, ami azelőtt volt, hogy felmentettek tisztségemből.”

Az alprefektus szerint ilyen ügyekben nem szokatlan a gyors bírósági ítélet: általában már az első tárgyaláson határoznak, és a végrehajtással nem kell megvárni a végleges ítéletet. „Arra hivatkoztam, hogy fennáll a közvetlenül fenyegető károkozás kockázata, mert menesztésem következtében az intézménynek nem volt kinevezett alprefektusa, így nem volt ki aláírja a fontos okiratokat. Emiatt sürgősen meg kellett tárgyalni az ügyet, no meg azért is, hogy az érintett személyt ne érje hosszasan jogsértés, jövedelembeli kiesés” – vázolta lapunknak Györke Zoltán. Hozzátette,

ezelőtt négy évvel véglegesen volt kinevezve, és minden szakmai feltételnek megfelelt, ezért is indokolatlan a menesztése.

Szakemberek helyett pártemberek kellenek

Arra a kérdésünkre, hogy szerinte mi állhat eltávolítása mögött, Györke úgy fogalmazott, csak sejtései vannak. Kiemelte, sajnos évek óta az folyik, hogy

a magas rangú tisztségviselőket felfüggesztik, helyettük pedig helyi pártvezetők közeli ismerőseit nevezik ki, „ez mindenhol így van”.

Hangsúlyozta: a törvény szerint ilyen csak kivételes esetekben fordulhatna elő, olyankor, amikor nincs megfelelő szakképesítéssel rendelkező, kinevezett magas rangú tisztségviselő. Ám az elmúlt időszak kormányai ezt nem veszik figyelembe, amivel mellőzik az európai uniós csatlakozáskor vállalt nemzetközi normákat. „Azt sejtem, az a cél, hogy ne szakembereket nevezzenek ki fontos tisztségekbe, hanem pártembereket. Ezeket a helyi és megyei szintről érkező kezdeményezéseket sajnos a kormányok elfogadják. Az a cél, hogy a magas rangú tisztségviselőket, mint jómagam, aki nem vagyok párttag, lecseréljék megbízható, lojális, ám felkészületlen, a szakmai feltételeknek megfelelni nem tudó személyekre” – szögezte le az egyelőre hatáskör nélküli Kolozs megyei alprefektus.

Súlyos következmények

A magas rangú tisztségek depolitizálását szorgalmazó Györke hozzátette, eltávolítása előtt nagyon jó volt a viszonya Ioan Aurel Cherecheș prefektussal: „Mivel nekem nagyobb a tapasztalatom a közigazgatásban, mindenben jóindulatúan segítettem, támogattam, nagyon jó volt az együttműködésünk. Nem innen, hanem inkább a pártszervezettől érkezett az eltávolításomat szorgalmazó kezdeményezés.” Szerinte érdemi munkájának elkezdése csakis attól függ, hogy mikor távozik az ideiglenes alprefektus.

Ha a kormány be akarja tartani a törvényt, és Románia valóban jogállam, akkor jövő héten visszavonja Ioan Danci ideiglenes kinevezését, és akkor minden visszaáll a régi mederbe.

Ha azonban nem vonja vissza, annak nagyon sok súlyos következménye lehet – figyelmeztetett a tisztségét visszaperelő köztisztviselő. – Nem kizárt, hogy az ideiglenes alprefek­tusnak mostantól nem lesz joga aláírni, így az általa ellenjegyzett dokumentumokat, határozatokat a törvényszék utólag hatályon kívül helyezheti. A prefektus határozatait az alprefektus is aláírja, így bármilyen érintett megtámadhatja azokat a bíróságon. Én meg nem tudom végezni a munkámat, amelyre törvény kötelez, és amelyet év végén számonkér a kormány.”

Györke Zoltán: a „Napoca-ellenzés” nem lehet ok

Bár Györke Zoltánt autonomista körökben az önrendelkezés támogatójaként tartják számon, elmondása szerint nem hiszi, hogy ez is „szemet szúrt”. „Az autonomista szimpátiámról nyilvánosan nemigen beszéltem. Igaz, hogy írtam egy könyvet a Napoca-ügyről, ám az másfél éve jelent meg, most ez nem lehet az oka az eltávolításomnak. Az egy kutatás volt, amelyet nem mint alprefektus, hanem mint történész végeztem. Inkább azt látom, hogy a kormánypártok Kolozsváron saját embert akarnak maguknak, az pedig én nem lehetek” – fejtette ki a köztisztviselő. Györke Zoltán arra utalt, hogy

a közelmúltban román nyelven könyvet írt Napoca, Kolozsvár közelmúltbeli története – a romanizálás rögeszméje két politikai rezsim idején, 1974 és 2017 között címmel.

Ugyanakkor egyik vezéregyénisége annak a kezdeményezésnek, miszerint törölni kell Kolozsvár román elnevezéséből a kommunizmus idején „odabiggyesztett” Napoca szót. A 47 éves, elmondása szerint román kulturális közegben szocializálódott Györke évekkel ezelőtt állampolgári törvénykezdeményezést indított ennek érdekében, illetve helyi népszavazás kiírását is szorgalmazta, ám Emil Boc polgármester ellenezte azt, és a városi tanács leszavazta a kezdeményezést.