FRISSÍTVE – Megfelel az alaptörvénynek a költségvetési törvény, de alkotmányellenes a gyereknevelési pótlék megemelésének módja
Elutasította a bukaresti alkotmánybíróság szerdán a 2019-es évi állami költségvetési törvény ellen Klaus Johannis államfő által beterjesztett óvást, ugyanakkor alaptörvénybe ütközőnek minősítette az államháztartási hiány növelését célzó jogszabályt.
A jobboldali elnök február 22-én jelentette be, hogy alkotmánybírósághoz fordul az általa „nemzeti szégyennek” nevezett büdzsé miatt – emlékeztet az MTI. A költségvetés felépítését, késedelmes beterjesztését és állítólagos eljárási szabálytalanságait a kormányzó szociáldemokraták (PSD) politikai kudarcának minősítette Johannis.
Az államfő alkotmányos kontrollt kért az eredetileg tervezett 2,55 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt 2,76 százalékra növelő törvénytervezet ügyében is. Az alkotmánybíróság végül csak ez utóbbi kifogást minősítette megalapozottnak.
Johannis több ízben is élesen bírálta a PSD gazdaságpolitikáját, megalapozatlanul optimistának nevezte a költségvetés-tervezetet, amelyet szerinte azért nem fogadott el még tavaly ősszel a kormánypárt, hogy késleltesse az állami beruházásokat és így forrásokat takarítson meg a „fedezet nélküli nyugdíj- és béremelésekről szóló” választási ígéretei teljesítésére. Az elnök azonban nem tartalmi, hanem eljárási kifogásokra alapozta alkotmányossági óvását, egyebek között arra, hogy a kormányoldal nem kérte ki a költségvetési tanács véleményét. A költségvetési törvény elleni óvást – sajtóértesülések szerint – szavazattöbbséggel utasította el az alkotmánybíróság.
A Viorica Dăncilă vezette kormánynak így most van egy kihirdetésre váró, alkotmányosnak bizonyult költségvetés-tervezete, de nincs már törvényes alapja arra, hogy az ebben előirányzott szinten költekezzen. Liviu Dragnea házelnök, a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője szerdán közölte, mindenképpen meg kell várni az alkotmánybíróság indoklását és azt, hogy Johannis kihirdeti-e a költségvetési törvényt, vagy „továbbra is akadályozni akarja a családi pótlék megduplázását”. A kormánypárt vezetője azt valószínűsítette, hogy az államháztartási hiány megemelését procedurális okok miatt dobta vissza az alkotmánybíróság, és kifejezte reményét, hogy a két szervesen összefüggő jogszabály közötti ellentmondást sürgősségi kormányrendelettel is orvosolni lehet.
„A gyermeknevelési pótlék nőni fog. Abban a pillanatban, hogy Klaus Johannis kihirdette a költségvetési törvényt, a kormány rögtön sürgősségi rendeletet fog elfogadni a gyermeknevelési pótlék emelésére. Egyelőre nem kaptuk meg az alkotmánybíróság indoklását” – felelte Dragnea. Hozzátette: amint kézhez kapják az alkotmánybírósági indoklást, elfogadják a sürgősségi rendeletet, mert pártja felkészült rá, hogy az államfő visszaküldi a parlamenthez újbóli megfontolásra a költségvetési törvényt.
Klaus Johannis az alkotmánybíróság döntésére úgy reagált: az, hogy a taláros testület szerint alaptörvénybe ütközik a 2019-es költségvetési keretben meghatározott mutatók felső határát jóváhagyó törvény, azt bizonyítja, hogy a PSD jogalkotása „erkölcstelen, rossz és alkotmányellenes”. Az államfő szerdán délután adott sajtónyilatkozatában bejelentette, visszaküldi a parlamentnek megfontolásra a 2019-es állami költségvetésről szóló törvényt, hogy végezze el rajta a szükséges javításokat.
Dragnea javaslatára az eredetileg tervezett 2,55 százalék helyett 2,76 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadta el a parlament az idei állami költségvetés tervezetét, így teremtve fedezetet a családi pótlék jelentős növelésére. Erre azért volt szükség, mert a képviselőház a büdzsé vitája során váratlanul elfogadta az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) módosító javaslatát, miszerint a gyermeknevelési pótlék havi összegét márciustól emeljék 84-ről 150 lejre a két év feletti, illetve 200-ról 300 lejre a két év alatti kiskorúak esetében.
A PNL eredetileg azt javasolta, hogy az idei év fennmaradó 10 hónapjára szükséges 2,13 milliárd lejnyi többletkiadást abból a többletbevételből fedezzék, amely az állami nyugdíjpénztárnál keletkezett, amikor 2018-tól kezdődően a tb-járulékok befizetési kötelezettségét a munkáltatókról átruházták az alkalmazottakra. Liviu Dragnea szerint azonban törvénytelen lenne a nyugdíjalapból költségvetési kiadásokat fedezni, így az ellenzék „alkalmazhatatlan” indítványára csak a deficit növelésével lehet forrást biztosítani.