Eltűnőfélben lévő mesterségek nyomában – értékfelmérés Háromszéken
Háromszék még élő, valamint kihalófélben lévő népi mesterségeit összesítő, leltározó és népszerűsítő projektet, a mesterségeket bemutató online felületet, és kötetet mutattak be Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság székházában péntek délután.
Kárpát-medencei viszonylatban Háromszék élen jár a népi értékek szakszerű feldolgozásában, népszerűsítésében – hangzott el az eseményen, amelyen Kinda István, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója, Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke ismertette az immár több évre visszanyúló kezdeményezést.
A Kovászna megyei önkormányzat támogatta és támogatja a népi értékek kutatását, felleltározását és széles körben való megismertetését – hangsúlyozta Tamás Sándor. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár rámutatott,
a háromszéki népi mesterségeket művelők olyan tudást, formákat, szerkezeteket, technikákat őriztek meg, amit kötelező dokumentálni és tovább adni a következő nemzedékeknek.
Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója részletesen ismertette a térség gazdag néprajzi hagyományait és kulturális értékeit összesítő kutatást és annak eredményeit. A munka során 45 féle még élő foglalkozás dokumentálását végezték el, egy Norvégia, Izland és Liechtenstein által támogatott program keretében elkészítették 250 népi mester szakmai portréját, létrehozták a mesterségek.ro honlapot, amelyen román és angol felirattal is meg lehet tekinteni tíz, népi mesterségeket bemutató kisfilmet.
Imreh István arról is beszélt, a tervek közt szerepel, hogy
tágítják a kört, Hargita és Maros megye népi értékei is fel fognak kerülni a bárki számára elérhető adatbázisba.
A kezdeményezés keretében Vargyasi Leventének és Kinda Istvánnak több, számos díjjal elismert filmje is készült: a Tehenesek, A sár mesterei, a Meszesek című dokumentumfilmek. A népi mesterségeket ismertető anyagokat, filmeket Kovászna megye minden nagyobb iskolájába, könyvtárába eljuttatták, hogy a fiatal nemzedék is ismerje meg a népi értékeket, amelyek köyül több eltűnőfélben van: például a téglavetés, szénégetés, mészégetés – utóbbi pár év leforgása alatt teljesen eltűnt a mesterségek palettájáról.
A kezdeményezésnek az is célja, hogy maguk a mesterek legyenek ismertebbek saját közösségükben, önértékelésüket erősíteni kell, hogy a meglévő tudást ők maguk, a közösség is tekintse értéknek – mondta Imreh István.
A rendezvényen bemutatták Kinda István néprajzkutató Hagyományos népi mesterségek Háromszéken és Erdővidéken című kötetét,
amely igényesen összeállított képanyaggal szemléltetve mutatja be a térség közösségeinek még élő mesterségeit. A becslések szerint a megyében több mint ezer ember kiváló szakmai szinten, mesterfokon ismerője és űzője egy vagy több hagyományos foglalkozásnak. “A tizenkilencedik század végén készült összeírásokban több mint száz mesterségről lehet olvasni, egy-egy faluban 20 ilyen foglalkozást is űztek, mára alig egyet-kettőt. Szerencsés időpontban folyt és folyik az értékfelmérő program: kutathattuk volna levéltárban is a mesterségeket, viszont nyilvánvaló, hogy a legsürgősebb a terepmunka, hiszen a szemünk előtt tűnnek el népi foglalkozások. Ez természetes, az életkörülmények és igények változása magával hozza egyes hagyományok eltűnését, nekünk pedig kötelességünk dokumentálni, hogy az archaikus tudás és technológia ne merüljön teljesen feledésbe” – fogalmazott Kinda István.
A kötet 360 oldalon 400 fotó segítségével mutatja be a népi mesterségeket: a földműveléshez, állattartáshoz, építkezéshez, viseletekhez, ruházkodáshoz, kisipari foglalkozásokhoz kapcsolódóakat.
A rendezvényen a mesterségeket bemutató pannókból készült kiállítást is meg lehet tekinteni még egy hónapig a Kriza János Néprajzi Társaság székházában.