A kapzsisági adó eltörlését kéri Mugur Isărescu – a jegybank kormányzója szerint senki sem manipulálja a kamatlábat
a Román Nemzeti Bank kormányzója ismét a bankok aktíváira kivetett úgynevezett kapzsisági adó eltörlését kérte kedden a román parlamentben.
Isărescut a szenátus illetékes szakbizottsága hívta meghallgatásra, miután a jegybankot meggyanúsították a bukaresti kormánykoalíció pártjai, hogy a kereskedelmi bankok az ő tudomásával manipulálják a román bankközi hitelkamatlábat (ROBOR).
A meghallgatást a román szociálliberális kormánykoalíció kisebbik pártjának, az ALDE-nak az egyik szenátora, Daniel Zamfir kezdeményezte, aki szerint ezzel az állítólagos manipulációval a bankok tisztességtelen nyereségre tesznek szert.
Isărescu kifejtette, hogy a ROBOR-t senki nem manipulálja, ez a mutató a piac valóságát tükrözi.
A ROBOR 2017 őszétől kezdett gyorsan növekedni, 0,7 százalékról 3 százalék fölé emelkedett. A három hónapos ROBOR befolyásolja a hitelek törlesztőrészletét, ezért keltett aggodalmat a mutató növekedése.
Isărescu kizárta annak a lehetőségét, hogy a bankok kartellszerűen összefogtak volna, mint mondta, az adatok visszanézhetők a jegybank adatbázisából.
A szenátor azzal is megvádolta Isărescut, hogy amikor a ROBOR 0,7 százalékos történelmi mélyponton volt, arra bátorította az embereket, vegyenek fel lejhiteleket, amivel szerinte átverte őket. Isărescu szerint akkor alacsony volt az infláció is, amely főleg azért nőtt meg, mert a kormány túl gyors ütemben növelte a béreket.
A központi bank kormányzója kitért a bankokat sújtó tavalyi kormányrendeletre, amely január 1-től lépett hatályba. A rendelet szerint a bankoknak a bankközi hitelkamatláb mértéke szerint kell adót fizetniük a bankaktívákra. Az adó a bank aktíváinak 0,1 százalékától indul és a ROBOR 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3 százalékot. Isărescu szerint ez
a rendelet megköti a nemzeti bank kezeit, hiszen a lej ellen irányuló esetleges piaci támadások esetén nem tehetnek semmit.
Úgy vélte, a bankaktívákra kivetetett adónak a ROBOR-ral való összekötése „a nemzeti bank függetlensége elleni támadást jelent”.
A bankokat, valamint az energia és telekommunikációs vállalatokat sújtó rendelet hatására januárban jelentősen csökkent a főbb román bankok részvényeinek árfolyama, a csökkenés egyes bankok esetében elérte a 30 százalékot is.