Páva Adorján 2019. január 30., 09:28

Magyar esély a forradalmi hangulatban

Az elmúlt napokban több száz egyetemista tiltakozott az immár hivatalosan Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem (MOGYTTE) néven futó felsőoktatási intézmény vezetősége ellen. A diáktüntetéseket a román egyetemisták kezdeményezték, amelyekhez természetesen a magyar hallgatók is csatlakoztak.

Az általánossá vált diákelégedetlenség a vizsgarendszer önkényes, elhamarkodott átszervezése miatt csapott át spontán demonstrációkba: a vizsgaidőszak előtt két héttel olyan szabályozást vezettek be az egyetemen, amely szerint azonos tételek és pontozás alapján kell az egyetem román, magyar és angol szakán is megtartani a vizsgákat. Az intézkedés a magyar tanárok és diákok újabb arculcsapása: többek között közös bibliográfia használatát írja elő, amellyel kizárja az oktatásból a román nyelven nem elérhető magyar nyelvű szakkönyveket. Emellett másodrendű szerepbe kényszerítik az eddig önálló tételsorokat összeállító magyar oktatókat, akiknek csupán annyi szerep jutna, hogy magyarra fordítják a román kollégáik által készített vizsgatételeket. A magyar tagozat oktatói természetesen nem tettek eleget a hirtelenjében hozott szenátusi döntésnek, ám azonnal „bosszúval” szembesültek: nem tudták bevezetni a vizsga eredményeit az egyetem központi katalógusába, mert azt lezárták. Így az a vészhelyzet alakult ki, hogy több száz magyar hallgató jegy nélkül maradhat.

Hétfő este tárgyalóasztalhoz ült a magyar tagozat és az egyetem vezetősége – Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, illetve Mircea Dușa prefektussal „kiegészülve” –, és bár lényegi előrelépés nem történt, annyit talán sikerült elérni, hogy a magyar diákok jegyeit most még bevezetik a naplóba. Az önálló magyar kar kérdéséig el sem jutottak a megbeszélésen – a rektor csapatának sikerült egy olyan égető problémát kreálnia, amely ismét háttérbe szorította a magyar vonal évek óta elutasított követelését.

Azonban ezt nem lehet minduntalan félreseperni. A jelenlegi válsághelyzet pedig adja magát: az eddig magabiztosan diktáló Leonard Azamfirei teljhatalma megingott, ezért most minden erővel nyomást kell gyakorolni a szenátus vezetőségére. Arra a testületre, amely – a magyar tagozat tiltakozó képviselőinek távollétében – nemrég angol kar létrehozásáról döntött. Az intézkedés a rektor nagyravágyó terveinek része: az egyetem az őszi tanévkezdéstől kihelyezett tagozatot indít Hamburgban, ahol angol nyelven képeznek orvosokat, az új kar pedig emellett a MOGYTTE-n jelenleg is folyó angol nyelvű orvosképzést is „felkarolja”. Ilyen körülmények között jogos a kérdés: hogyan lehet szakadatlanul nemet mondani az egyetemen belül már hosszú évekkel ezelőtt megfogalmazott magyar igényre, miközben egy külföldi, a magyarnál jóval súlytala-
nabb vonal előtt azonnal kaput nyitnak?!

Nyilvánvaló, hogy Azamfirei elsődleges célja – a magyar tagozat kínozása mellett – a külcsín látványos cicomázása: ezt szolgálta a Petru Maior Tudományegyetem rekordidő alatt történt beolvasztása. Ezáltal kívülről nézve szép nagy lett az intézmény, amely immár külföldön is terjeszkedne. Csakhogy belül az egészet megeszi a fene – most ezt elégelték meg nemzetiségi hovatartozástól függetlenül a diákok, akik jól látják, hogy egyre romlik az oktatás minősége, egyre rosszabbak a vizsgaeredmények, egyre lehangolóbb az egyetem szakmai megítélése, a Petru Maior bekebelezésével pedig jelentősen csökkent az ösztöndíjak száma is.

Anno az egyetemi autonómiára hivatkozva nem léptették életbe a MOGYE-n az oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. Ám most már remélhetőleg mindenki számára egyértelművé vált, hogy az egyetem berkein belül szó sincs autonómiáról: elnyomással, hamis ígérgetésekkel, megalapozatlan cselekedetekkel, elvetemülten próbálják központosítani az irányítást. A diáknép most fellázadt ez ellen, a „forradalmi” hangulat pedig az eddigi legkeményebb kiállást követeli a magyar karért harcoló oktatóktól, diákoktól, politikusoktól.