Kormányzati osztogatás a válasz a „nyugatosoknak” – több romániai település is csatlakozna az erdélyi városok szövetségéhez

Számos követője lehet a hétvégén létrejött Nyugati Szövetségnek. A román kormány közben egy tízmilliárd eurós befektetési alappal válaszolt a kezdeményezésre, amit azonban „osztogatásnak” tartanak az érintettek.

Tízmilliárd eurós költségvetésű befektetési alapot létesít a kormány helyi fejlesztések finanszírozására – jelentette be Viorica Dăncilă. A kormányfő szerint az intézkedést a Helyi Fejlesztések Országos Programja (PNDL) kiegészítésének szánják, az erre fordítandó pénzt belefoglalják a 2019-es költségvetésbe. A tervek szerint

az önkormányzatok víz- és csatornahálózattal kapcsolatos projektekre, illetve iskolafelújításra használhatják fel ezeket az alapokat.

A téma kapcsán Liviu Dragnea PSD-elnök reményét fejezte ki, hogy a kormány legközelebbi ülésén el is fogadják. Arra a kérdésre, hogy honnan lesz pénz erre, Dragnea azt mondta: „Romániából”.

Nem kizárt, hogy a kormányzati bejelentés arra érkezett válaszként, hogy Nyugati Szövetség (AVE) néven összefogott az elmúlt hétvégén Erdély, a Partium és a Bánság négy nagyvárosa, Arad, Kolozsvár, Nagyvárad és Temesvár, hogy közösen segítsék elő a térség fejlődését, és hívjanak le európai uniós forrásokat. Bár nyomatékosították: nem szeparatista vízióval léptek szövetségre, és a bukaresti kormányt nem ellenfélnek, hanem partnerüknek tekintik,

a PSD számos politikusa egyfajta elszakadási törekvésként állította be, és élesen elítélte a kezdeményezést. 

Közben Resicabánya szintén nemzeti liberális párti (PNL) polgármestere, Ioan Popa bejelentette, városa megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy csatlakozzanak a Nyugati Szövetséghez, meglátása szerint ugyanis ez az összefogás „rendkívül fontos” a környék fejlődése érdekében. Az elöljáró szerint a négy társuló önkormányzat bebizonyította már, hogy jól teljesítenek, és követendő példát jelentenek. Azt mondja, ő maga gyakorta keresi meg nagyváradi vagy aradi kollégáit, tőlük pedig „konkrét és korrekt” válaszokat kap. Egy korábbi találkozón jelezte is már amúgy csatlakozási szándékát, és egyébként is régtől létezik együttműködés városa és a társult megyeszékhelyek között.

Ioan Popa is azzal érvel, hogy

rengeteg infrastrukturális projekt van, amelyeket a kormánynak kellett volna kiviteleznie, ám ezt elmulasztotta, de egy hasonló szövetség rendezhetné a helyzetet

azzal, hogy lehívja a szükséges európai uniós forrásokat.

„Láttam, hogy a kezdeményezés nagy hullámokat vetett, hogy azt mondják, le akarunk szakadni az országról és külön akarunk válni. Ezeket nyilvánvalóan elsősorban a tudatlanság szüli. Mert egyesek nem értik, hogy mi a hasonló szövetségeknek a szerepe. A hatalom el akarja hitelteleníteni az ilyen összefogásokat” – reagált az elmúlt pár nap során megfogalmazott vádakra Resicabánya polgármestere, aki szerint csak „szerencsés egybeesés”, hogy a négy város elöljárói a PNL tagjai.

Amennyiben a Nyugati Szövetség a középső fejlesztési régió irányába is terjeszkedne, így

Nagyszeben polgármestere, Astrid Fodor célszerűnek látná városa csatlakozását.

Az elöljáró kedden a Mediafax hírügynökség megkeresésére konstruktívnak nevezte a négy nyugati város társulását. Mint rámutatott, a kezdeményezők nem keresték meg Szebent, nem zajlottak a témában tárgyalások, de „amennyiben a szövetség elfogadná, hogy kiterjeszti célkitűzéseit a középső régióra is”, akkor célszerű lenne csatlakozni.

„Természetes folyamat, hogy a nagy történelmi régiók vagy kistérségek szintjén fejlesztési érdektársulások jönnek létre, függetlenül attól, hogy ezt elismerik-e, vagy vannak, akik veszélyesnek tartják” – értékelt megkeresésünkre Tánczos Barna. Az RMDSZ szenátora hangsúlyozta, ezeket a folyamatokat nem lehet leállítani. Emlékeztetett, hogy

a szövetség tervezetében, amely a gyulafehérvári ígéreteket emelné törvényerőre, éppen a fejlesztési régiók létrehozásának, a különleges státusú autonómiák megteremtésének lehetőségét szorgalmazzák.

„Ez a tervezet a természetes folyamatok törvényes szabályozása, ezzel is érveltünk, akkor azt mondták, nincs igazunk, és néhány nap múlva a nyugati városok szövetségre léptek. Ez egy jó példa arra, hogy ezeket a folyamatokat nem lehet figyelmen kívül hagyni, törvényes keretet kell biztosítani a társulásoknak” – fejtette ki Tánczos Barna, aki szerint hasonló szövetségeket meg lehet alakítani Moldvában, az ország déli részén vagy éppen a Székelyföldön.

Felidézte, hogy évekkel ezelőtt, amikor a székelyföldi települések önkormányzati határozattal próbáltak csatlakozni egy közös társuláshoz, „mindenki szeparatizmust kiáltott”, ami egyértelműen magyarellenes retorika volt, hiszen ma már sokkal kevesebben bírálják a nyugati városok társulását. A székelyföldi politikus szerint egyre nagyobb az esélye, hogy törvényes keret legyen a fejlesztési társulások megalakulására, melyek infrastrukturális projektek mentén jöhetnek létre.

„A polgármesterek vannak a legközelebb a polgárokhoz, ezért szeretnék megoldani a problémákat, ám az elmúlt években felgyűlt bennük a harag és a frusztráció, hiszen az állami közigazgatás megbénult, és ez hatással volt az önkormányzatok munkájára is”  – fogalmazta meg a Krónika kérdésére Antal Árpád.

Sepsiszentgyörgy polgármestere felidézte, hogy

tavaly „kapták az utolsó nagy pofont”, amikor főleg a nagyvárosokat hatalmas összegektől fosztotta meg a kormány.

„Azt érezte mindenki, hiába gazdálkodunk, gyűjtögetjük a pénzt különböző projektekre, ha azt Bukarest egy tollvonással el tudja venni” – mondta a polgármester. Kifejtette, várható volt, hogy megalakulnak a helyi szövetségek, hiszen ez már rég téma. „Üdvözlöm a szövetség létrejöttét, és örülök annak, hogy ami eddig csak egy kávé mellett fogalmazódott meg, egyre inkább felvállalják, nemcsak nyilatkozatok, hanem tettek szintjén is” – fejtette ki Antal Árpád.

A kormány válaszáról, amellyel tízmilliárd eurós költségvetésű befektetési alapot létesít a  helyi fejlesztések finanszírozására, Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette, ez eleve többéves program, másrészt újra az „osztogatásról” szól.

– hangsúlyozta a székelyföldi elöljáró. Hozzátette, épp az a cél, hogy Bukarestet megkerülve tudjanak minél több forrást lehívni közvetlenül Brüsszelből. „A négy nyugati nagyváros infrastrukturális projektekben gondolkodik, de annak politikai üzenete is van, hogy három történelmi régió központja lépett. Világosan látszik, hogy a nagyon központosított állami berendezkedés hosszú távon nem működik, előbb-utóbb nagy lesz a nyomás, hogy Bukarest átadjon hatásköröket” – szögezte le Antal Árpád.