Díjazták a Vallásszabadság Házának felújítását: a Román Építészkamara elismeréssel illette a volt püspöki palota restaurálását
A Romániai Építészkamara díjazta Kolozsvár egyik legrégebbi épületének, a Vallásszabadság Házaként működő volt unitárius püspöki palotának a felújítását. Az elismerést Furu Xéniának, a munkálatok építészének adták át az Országos Építészeti Biennál&
A kolozsvári volt unitárius püspöki palota, a Vallásszabadság Házaként működő közösségi tér felújításáért kapott rangos elismerést Furu Xénia, a restaurálási munkálatok építésze. Az Országos Építészeti Biennálé egyik elismerését a Romániai Építészkamara szakmai bizottsága ítélte oda.
A díjat szerdán adták át Furu Xéniának Nagyváradon,
a biennálé ugyanis vándorrendezvény-sorozat, amelynek keretében összesen 12 szekcióban, több városban osztanak ki elismeréseket október folyamán az idén megvalósult építészeti érdemekért.
A 14. század végén, 15. század elején épült, júliusban közösségi térként átadott impozáns ingatlan letűnt korok építészettörténeti lenyomatait őrzi, Kolozsvár és egész Erdély szempontjából jelentős kultúrtörténeti leleteket, nem is sejtett középkori, reneszánsz kori, barokk kori emlékeket sorakoztat fel.
Kolozsvár ódon, kívül-belül megújult épületét a Vallásszabadság Házaként, új szellemi, kulturális központként avatták fel július 7-én.
„Tulajdonképpen a felújítás kapta a díjat, és mivel az építészeti kamara díja, egy építésznek ítélik oda, de a munkát és a tervet soktagú, nagy csapat végezte. Ki is emelték az értékelésben, hogy a munkát rendkívül alapos kutatás előzte meg, sokrétű, sokszintű terv volt: statikusoktól, bútorrestaurátorokig és a nyílászáró-restaurátorokig szép számmal vettek részt szakemberek ebben a munkában” – fogalmazott az építész. Hozzátette, külön örültek annak, hogy az építészeti kamara kinevezett bizottsága észrevette és díjazta ezt a sokrétűséget. A biennálén idén növelték meg az elismerések szekcióinak számát 12-re, korábban csak 6 szekcióban ítéltek díjakat. Furu Xénia kifejtette,
a bírálóbizottság rájött arra, hogy egy építész munkája nemcsak abból áll, hogy épületeket tervez, bevontak a díjazottak listájába olyanokat is, akik kulturális tevékenységeket végeznek, de idén például az építészhallgatók diplomamunkáját is elismerték.
„Kétévente ítélik oda ezeket a díjakat, nem túl sűrűn osztják ki. A mi díjunk elnevezésében benne van, hogy olyan műemlék épület helyreállításáért adják, ami visszakerült a köz használatába. Itt megköszönöm a Magyar Unitárius Egyháznak, hogy megnyitotta az épületet a nagyközönség számára: már nem püspöki lakásként folytatja életét az ingatlan, hanem közösségi térként” – fogalmazott a díjazott.
Kérdésünkre, hogy a 2009 óta tartó felújítási folyamatból építészként mit emelne ki, mire emlékszik legszívesebben, Furu Xénia elmondta, felméréssel kezdődött a munka, az első tervet Guttmann Szabolcs csapata készítette el, az ő tervük alapján indult el kis büdzsével a felújítás, 4-5 évig tartott az állapot, amíg nem volt elegendő pénze az egyháznak a felújításra. „Ez alatt az idő alatt kutatások folytak, én 2015-től vettem át a tervet, és készítettem elő a mostani állapotra. Ami a legizgalmasabb volt számomra, hogy naponta részt vehettem a kivitelezésben, és rendkívül érdekfeszítő volt, hogy sorra bukkantak elő a kultúrtörténeti, régészeti leletek. Sikerélményként éltem meg, hogy annak ellenére, hogy egy polgárház kutatása nagyon nehézkes, sikerült a különböző korok lenyomatait felfedezni a munkálatok során” – mondta el az építész. Hozzátette, külön öröm volt számára, hogy olyan személyekkel dolgozhatott együtt, akik sokat tettek azért, hogy megvalósuljon az épület jelenlegi állapota.
A biennálé honlapján hosszú lista olvasható a restaurálásban részt vevők nevével, Furu Xénia a csapat tagjai közül megemlítette Guttmann Szabolcs és Wagner Péter építészt, Dáné Rozália mérnököt, a kivitelezők közül a Libra Kft.-t és az IIT Construcții nevű vállalkozást. A biennálé keretében egyébként több magyar szakembert, építészt is díjaztak munkájáért.