Tíz megye „fertőződött meg” az afrikai sertéspestis vírusával

Bukarest környéki településeken is megjelent már az afrikai sertéspestis, és ezzel az eddigi nyolcról tízre nőtt a fertőzött megyék száma. Erdélyben továbbra is Bihar, Szatmár és Szilágy megye került fel a fertőzési gócpontokkal rendelkező megyék közé.

Közben egymásnak ellentmondó vélemények látnak napvilágot arról, hogy valójában mi is terjeszti az afrikai sertéspestist. Nyugati szakemberek szerint ebben nincs döntő szerepe a vaddisznónak, az érvelést pedig átvették hazai állatvédő szervezetek is, az ellen tiltakozva, hogy az ország több régiójában a hatóságok elrendelték a vaddisznók tömeges kilövését.

Az állatvédők véleményének mond ellent az a tény, hogy a legfertőzöttebb dél-romániai megyékben a háztáji gazdaságokban tartott sertéseket többnyire legelőkön, szabadtartásban hizlalják, ahol vélhetően a vaddisznók által látogatott területeken fertőződhetnek.

Szakminisztériumi berkekben arra készülnek, hogy megtiltsák a háztáji sertések legeltetését, amennyiben nem sikerül a kórt megfékezni.

Az állattenyésztő egyesületek szakemberei szerint a romániai hatóságok egyre tehetetlenebbek a vírus terjedésével szemben, aminek súlyos következményei lehetnek a hazai sertésállomány jövőjére nézve.

Közben Európában is terjed a kór, figyelmeztet a budapesti Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Magyarországon eddig csak vaddisznóknál igazolta a vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma.

A magyar hatóság MTI-nek eljuttatott közleménye szerint meg kell akadályozni, hogy a házi sertések vaddisznóval érintkezzenek. A sertéseket állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladékkal, moslékkal tilos takarmányozni. Fontos, hogyha valaki a sertésállományában hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlel, 24 órán belül értesítse az állategészségügyi szolgálatot.

Csehországban jelenleg megnyugtató a járványhelyzet. Az idén eddig 28 vaddisznóesetet regisztráltak, amelyek mindegyikét a korábban már korlátozás alá vont területen belül találták. Ukrajnában egyaránt jelentettek kitöréseket a Duna-delta és Odessza környékén, a fehérorosz határ nyugati részén, valamint az ország középső területein.

Lengyelországban az elmúlt időszakban több mint 1500 vaddisznó és 53 házi sertés esetében igazolták a vírust.

Immár az érintett területek mindegyikén (Varsó környéke, a kalinyingrádi területtel szomszédos vidék, illetve az ország keleti határvidéke) növekvő számban fordulnak elő vaddisznókat és házi sertéseket érintő esetek egyaránt.

Legutóbb a Kárpátaljai (Podkarpackie) vajdaság területén is kimutatták a vírust. A balti államok közül Litvániában és Lettországban a vaddisznóesetek száma nőtt meg jelentősen, több mint 1 500 esetet regisztráltak. Litvániában emellett a házisertés-állományokban is folyamatosan terjed a vírus. A háztáji állományokon túl már egy 2 ezer sertést tartó nagyüzemi gazdaságban is megállapították a betegséget. Észtországban idén csak 200 vaddisznóban igazolták az ASP jelenlétét.
Egész Európában jelenleg Románia küzd a legtöbb beteg állattal.