Szárnyal a kolozsvári ingatlanpiac: a kincses város éves költségvetésének kétszeresét is meghaladják a tavalyi tranzakciók

Harminc százalékos bővülést produkált tavaly az ingatlanpiac Kolozsváron, ahol mintegy 600 millió euró értékben cseréltek gazdát a telkek és a lakások. Egy friss kutatás szerint a kincses városban ingatlanba fektetők harmada más megyéből származik.

Kolozsvár számított a második legdrágább ingatlanpiacnak Bukarest 1. kerülete után a négyzetméterenkénti átlagár tekintetében a tavalyi évben.

A négyzetméterenkénti átlagár 2017-ben 1211 euróra rúgott a kincses városban, ehhez képest 2016-ban még csak 1000 eurót kellett kifizetni egy négyzetméter lakófelületért.

Többek között erre világít rá a 2017-ben lebonyolított ingatlanpiaci tranzakciókról szóló, frissen közzétett kimutatás, amelyet a Veridio tanácsadó cég készített el a kolozsvári polgármesteri hivatal adóügyi igazgatóságának adatai alapján. Ezek az adatok többek között tartalmazzák a tavaly a kincses városban gazdát cserélt ingatlanok számát, azok típusát (ház, tömbházlakás, telek, egyebek), a vásárláskor kifizetett négyzetméterenkénti átlagárat a teljes város vonatkozásában, illetve lakónegyedekre lebontva.

A 320 ezer lakosú, közel 180 négyzetkilométeren elterülő Kolozsvár ingatlanpiacának 2017-es alakulásáról szóló felmérés értelmében 2016-hoz képest tavaly 30 százalékkal növekedett a szektor, elérve a közel 600 millió eurós szintet.

Ez az összeg több mint kétszerese a város teljes éves költségvetésének, amely jelenleg 257 millió eurót tesz ki. Egy másik hasonlat: becslések szerint ennyibe kerülne a kolozsvári metró megépítése.

Országos összevetésben Kolozsvár számított a második legdrágább ingatlanpiacnak a négyzetméterenkénti átlagár tekintetében; az első helyen Bukarest 1. kerülete állt. Tavaly a négyzetméterenkénti átlagár 1211 euró volt Kolozsváron, ehhez képest 2016-ban 1000 eurót kellett fizetni egy négyzetméter lakófelületért.

Kolozsvár 2017-ben is számos, más megyéből érkező vásárlót vonzott, akiknek közel egyharmada nem Kolozs megyei (a vevők 69 százaléka Kolozs megyei) illetőségű. A legtöbben a környező megyékből érkeztek: Beszterce-Naszódból, Máramarosból, Szilágyból, Fehérből, Marosból és Szatmárból.

A felmérésből kiderül, hogy

a megvásárolt ingatlanok 31 százalékát banki kölcsönnel fizették ki, ez az arány jelentősen megnőtt a korábbi évekhez képest.

2016-ban ez az arány még 17, 2015-ben 26, 2014-ben pedig 16 százalékos volt. Miközben a kincses városi ingatlanpiac értéke tavaly 594 millió euróra rúgott, ehhez képest 2014-ben 284 millió, 2013-ban pedig 200 millió euró volt. A megvásárolt ingatlanok 63 százaléka tömbházlakás.

Érdekes, hogy a legforgalmasabb hónapnak 2017-ben a december bizonyult, ekkor bonyolították le a legtöbb tranzakciót (mintegy 79,1 millió euró értékben). A leggyakoribb adás-vételi szerződések 500 és 1000 négyzetméter közötti telkekre vonatkoztak, ugyanakkor leginkább a 35 és 55 négyzetméter közötti tömbházlakások cseréltek gazdát.

Az árak tekintetében a Monostori úton adták el a legnagyobb összegért (összesen 24 millió euró értékben), valamint a legtöbb ingatlant (összesen 327-et), miközben a Békás negyedben voltak a legolcsóbbak a lakások, és itt is kelt el belőlük a legkevesebb.

A legdrágább ingatlan 600 ezer euróba került, a lakóház a város központi részében, a Mócok útján található.

Kitér a kutatás arra is, hogy 1,1 millió euró volt a legmagasabb összeg, amelyet egy telekért fizettek, a terület a Borháncs negyedben található.