Könnygázt is bevetett a csendőrség a külföldön élő románok bukaresti kormányellenes tüntetésén
Elfoglalták a bukaresti Victoriei téren tüntetők a Kiseleff utat és az Aviatorilor sétányt, közülük többen leültek a kormányszékhely bejárata elé. A csendőrök könnygázt vetettek be, miután néhány tüntető vizesüvegekkel próbálta dobálni őket. Estére 60 ezresre duzzadt a tömeg.
A bukaresti katasztrófavédelem tájékoztatása szerint eddig 172-en szorultak orvosi ellátásra. Kilenc személyt szállítottak kórházba, közülük ketten csendőrök. Korábban a csendőrség Facebook-oldalán figyelmeztetett, hogy erőszakos megnyilvánulásaikról ismert labdarúgó-szurkolók jelentek meg a Victoriei téren, és felhívást intézett a békésen demonstrálókhoz, hogy határolódjanak el tőlük, ne keveredjenek konfliktusba velük.
A közlekedésrendészet és a csendőrség munkatársai elterelik az autós forgalmat. Délután hozzávetőlegesen ezer tüntető volt a bukaresti Victoriei téren
Egy csendőr is megsérült a külföldön élő román állampolgárok Bukarestben zajló tüntetésén.
A fővárosi rohammentő-szolgálat illetékese, Bogdan Opriţa szerint a csendőr az alkarján sérült meg, kórházba szállították.
Opriţa arról is tájékoztatott, hogy a tüntetők közül öten lélegeztek be könnygázt. Közülük hárman elutasították az orvosi kivizsgálást, a másik kettőt a helyszínen ellátták.
A nyári szabadságuk idején külföldről hazatért vendégmunkások, a román diaszpóra tagjai pénteken korrupcióellenes jelszavakat skandálva vonultak a román kormány épülete elé, ahol több ízben dulakodás tört ki az úttestet elfoglalni próbáló tüntetők és a székházat védő rendfenntartók között.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elleni jelszavakat skandáló, Viorica Dăncilă kormányfő és Liviu Dragnea PSD-pártelnök távozását követelő első néhány tucatnyi tüntető már péntek délelőtt megjelent a kormány székháza előtti Victoria téren. Az MTI beszámolója szerint a pénteki demonstráción a szokásosnál feszültebb a hangulat: a tüntetők megpróbálták megközelíteni a kormány épületét, megfékezésük érdekében a csendőrség könnygázt is bevetett.
Az Agerpres szerint bekísértek pénteken a rendőrségre egy 40 éves férfit, aki a csendőrök szerint zavarta a közrendet a bukaresti Victoriei téren zajló tüntetés környékén. A csendőrség közleménye értelmében egy másik személyt is előállítottak péntek délután, mivel spray-festékeket találtak nála. Állítólag korábban figyelmeztették, hogy ezekkel a tárgyakkal nem vehet részt a tüntetésen, mire ő elment, később azonban visszatért.
{K1}
Az MTI beszámolója szerint a közösségi portálokon szerveződött megmozduláshoz a hazai ellenzék hívei is csatlakoztak, a fővárosi demonstrációval egy időben pedig több romániai és nyugat-európai nagyvárosban is szimpátiatüntetések kezdődtek.
A tüntetők Igazságot akarunk, nem korrupciót, PSD a vörös pestis feliratú táblákat emelnek a magasba, de obszcén tartalmú PSD-ellenes szlogeneket is látni-hallani.
A román nemzeti zászlókon kívül számos uniós és tengerentúli ország lobogóját lengetik, és több nyugati nagyváros nevét tartalmazó feliratot tartanak.
A kormányoldal azt hangoztatja, hogy a tüntetőket a jövő évi elnökválasztásra hangoló jobboldali pártok manipulálják, és ők nem képviselik a teljes diaszpórát, amelynek soraiban a PSD-nek is több százezer tagja van.
A hírtelevíziók által megszólaltatott, külföldről hazatért tüntetők elmondták: ki akarták fejezni szolidaritásukat az anyaországban hátrahagyott nemzettársaikkal, hiszen számukra sem érdektelen, mi történik az országban, van-e hová hazatérni, sikerül-e változtatni azokon a közállapotokon, amelyek miatt külföldön keresték boldogulásukat. A tüntetők előrehozott választások megrendezését, a korrupt személyeknek kedvező törvényalkotás leállítását követelik, és a bukaresti „bürokrata, korrupt, haszonleső, kormányzásra alkalmatlan" vezetést teszik felelőssé azért, hogy Romániában nem tudtak érvényesülni.
A Világbank tavaly 3 millió 660 ezerre becsülte a külföldön élő román állampolgárok számát. A legtöbben, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban és Nagy-Britanniában élnek.
A munkaképes román állampolgárok közül minden ötödik külföldön dolgozik – ez minden más európai uniós országnál rosszabb arány, amely miatt az uniós államok közül Románia szembesül a legjelentősebb munkaerőhiánnyal és a legrosszabb demográfiai kilátásokkal.
A külföldön dolgozó román vendégmunkások az uniós csatlakozás óta eltelt évtizedben csaknem 25 milliárd dollárt küldtek haza banki átutalások révén Romániában hátrahagyott családtagjaiknak, de a készpénzben hazavitt összegeket is hozzáadva – az Eurostat becslése szerint – a román diaszpóra 31,7 milliárd eurót juttatott Romániába a 2007 és 2017 közötti évtizedben.
Az Economica.net gazdasági portál összehasonlításképpen arra emlékeztetett: ez az összeg nagyobb, mint az a 30 milliárd euró, amennyit Románia – saját befizetéseit leszámítva – az Európai Uniótól kapott ebben az időszakban, és csaknem fele annak a 73,5 milliárd eurónyi összegnek, amely közvetlen külföldi befektetésként érkezett az utóbbi évtizedben Romániába.
A többmilliós román diaszpóra korábban is jelét adta, hogy szoros kapcsolatokat ápol az anyaországgal, és nem hagyja hidegen a romániai közélet. A 2016-os parlamenti választásokon több mint százezer román állampolgár voksolt a külképviseleteken, 2014-ben pedig a diaszpórának – a leadott 375 ezer szavazatával és a voksolását akadályozni próbáló hatóságok elleni otthoni PSD-ellenes lázadás révén – meghatározó szerepe volt Klaus Johannis jobboldali államfő megválasztásában.