Az igazságügyi törvénycsomagról tájékozódott Romániában a Velencei Bizottság küldöttsége

A szociálliberális román kormánytöbbség által kidolgozott igazságügyi törvénycsomagról és az ellene emelt szakmai és ellenzéki kifogásokról tájékozódott hétfőn és kedden Bukarestben a Velencei Bizottság küldöttsége.

Az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testületétől az igazságszolgáltatás átszervezését bíráló Klaus Johannis jobboldali államfő kért szakvéleményt május elején, amikor – nem első alkalommal – a román alkotmánybíróságnál is kifogást emelt a törvénycsomag egyes rendelkezései ellen. Johannis szerint a törvénycsomag – amellyel szemben Románia nyugati partnerei is aggályaikat fejezték ki – gyengíti az ügyészek jogállását, aláássa függetlenségüket, a bírák és az ügyészek megfélemlítésére irányuló új, párhuzamos testületeket létesít.

Az RMDSZ támogatását is élvező kormánykoalíció egyebek mellett az ügyészségi visszaélésekre hivatkozva szorgalmazza az igazságszolgáltatás átszervezését, az ellenzéki pártok és az utcán tüntető civil szervezetek viszont azt mondják: a kormányoldal politikai pórázra akarja kötni az igazságszolgáltatást, hogy megmentse a börtöntől korrupt politikusait.

A Velencei Bizottság tagjai az igazságügyi miniszterrel, az igazságszolgáltatás csúcsszerveinek vezetőivel, a vitatott törvénycsomagot kidolgozó parlamenti különbizottsággal is találkoztak, a küldöttséget kedden Klaus Johannis államfő is fogadta.

Miután az igazságszolgáltatás átszervezését célzó törvénycsomag hatályba lépését a jobbközép ellenzék és az államfő sorozatos – és első körben megalapozottnak bizonyult – alkotmányossági óvásokkal hátráltatta, a kormánykoalíció felvetette, hogy a büntetőjog és perrendtartás törvénykönyveit, amelyeket szintén módosítani akarnak, már nem parlamenti procedúrával, hanem sürgősségi kormányrendelettel léptessék hatályba.

Legutóbbi ilyen próbálkozásuk alkalmával több százezer tüntető kényszerítette meghátrálásra tavaly februárban az akkori Grindeanu-kormányt.

Egy hete a román alkotmánybíróság is a Velencei Bizottsághoz fordult, de nem szakvéleményért: a taláros testületet az ellene irányuló ellenzéki támadásokra panaszkodott miatt. A román alkotmánybíróság szerint egyes köztisztségviselők és parlamenti pártok megpróbálták aláásni a testület fennhatóságát, és arra bíztatták az államfőt, hogy ne tartsa tiszteletben az igazságügyi miniszter és az államfő közötti intézményes konfliktust megállapító, az elnököt a korrupcióellenes főügyész leváltására kötelező alkotmánybírósági határozatot.