Csökkenhet januártól a szennyvízszolgáltatás áfája

Miközben az ivóvíz áfája már több mint két éve 9 százalékos, a csatornadíjé 19 százalék maradt – ezt a helyzetet rendezné az RMDSZ törvényjavaslata.

Még a képviselőháznak kell rábólintania ahhoz, hogy januártól csökkenhessen a csatornadíj általános forgalmi adója (áfa/TVA), az RMDSZ vonatkozó javaslatát ugyanis első házként hétfőn elfogadta a szenátus. „Több pénz marad a családok zsebében” – idézi a szövetség hírlevele Cseke Attila felsőházi frakcióvezetőt. Elmondása szerint a rezsikiadások csökkentésével segítenék a családok megélhetését, életszínvonalának javítását. Emlékeztetett, az intézkedés bevezetését az RMDSZ választási programja is tartalmazta, egyéb családbarát adópolitikai célkitűzésekkel együtt.

„A szövetség prioritásának tekinti a családközpontú politika erősítését a gazdaságban, az adópolitika, illetve a közszolgáltatások terén is, hiszen közösségünk megmaradásához és számbeli növekedéséhez szülőföldjén megfelelő életfeltételekre van szükség. Örömmel láttuk, hogy a többségi pártok is belátták javaslatunk szükségességét” – fejtette ki Cseke.

Mint magyarázta, az RMDSZ javaslata értelmében

2019. január 1-jétől 19 százalékról 9 százalékra csökkenne a szennyvízszolgáltatás áfája. 

„A hatályban lévő jogszabály szerint, amely szintén az RMDSZ-től származó ötlet volt, az ivóvíznek már több mint két éve 9 százalékos az általános forgalmi adója. A csatornadíjak azonban 19 százalékos szinten maradtak. Ezt a rendellenes helyzetet orvosolja a Szabó Ödön képviselő által kidolgozott RMDSZ-javaslat: ezután a víznek a háztartásba érkezéskor és távozáskor is csökkentett, 9 százalékos áfája lesz. Ez valós rezsicsökkenést eredményez majd, több pénz marad a lakosok zsebében, amit más javak, szolgáltatások megvásárlására fordíthatnak” – fogalmazott Cseke Attila.

Tánczos Barna szenátor, a felsőház pénzügyi bizottságának tagja rámutatott, az Eurostat adatai szerint a romániai háztartások átlagosan jövedelmük több mint 40 százalékát költik közszolgáltatásokra, lakbérre és bankhitel törlesztésére.

– vélte Tánczos Barna. A szenátor hozzátette: „amennyiben hasonló intézkedésekkel sikerül javítani a lakosság életszínvonalát, azzal közvetve olyan szolgáltatási ágazatok fejlődését is elősegítjük, amelyekre jelenleg igen kevés pénze van a lakosoknak. Ilyen például a hazai turizmus, a kultúra, a különböző oktatási szolgáltatások, amelyek mind egy adott szintű életszínvonalat feltételeznek”.