Macron Oroszországban: Párizs elismeri Moszkva új nemzetközi szerepét
Franciaország elismeri Oroszország új nemzetközi szerepét, egyebek között a Közel-Keleten, de Moszkvának tiszteletben kell tartania partnerei érdekeit is – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök, miután megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyinnal.
„Ez az újonnan megszerzett erős vezető szerep új felelősséggel jár. És tökéletesen megértem, hogy Oroszország több nemzetközi ügyben pótolhatatlan szerepet játszik” – mondta, hozzátéve, hogy a vezetésre való törekvés egyúttal arra kötelezi Moszkvát, hogy tiszteletben tartsa más szuverén államok érdekeit. Ezzel kapcsolatban
a francia államfő azt javasolta vendéglátójának, hogy dolgozzanak ki közös megközelítéseket a nemzetközi kapcsolatokban, ami szerinte közelebb hozhatja Párizst és Moszkvát egymáshoz.
Putyin elmondta, hogy vendégével áttekintették az iráni atomalku egyoldalú amerikai feloldása nyomán kialakult helyzetet és a szíriai rendezés feladatait. Az orosz elnök szerint a felek egyetértettek az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtásának fontosságában.
Putyin kifejezte Oroszország készségét arra, hogy minden szinten folytassa az együttműködést a konfliktus megoldására létrehozott „normandiai formátumban”, ugyanakkor azzal vádolta meg Kijevet, hogy nem törekszik a Donyec-medencei válság megoldására.
A 2014-ben Délkelet-Ukrajna fölött lelőtt utasszállító ügyével kapcsolatban Putyin leszögezte:
Moszkva csak akkor ismerheti el a katasztrófával kapcsolatban folytatott nyomozás eredményét, ha abban teljes értékűen részt vehet.
Kifogásolta, hogy Oroszországot kizárták a nyomozásból, ellentétben Ukrajnával, amely megsértette a nemzetközi szabályokat azzal, hogy nem zárta le a konfliktusövezet feletti légteret.
Macron üdvözölte, hogy Moszkva kész együttműködni a nyomozással. Kifejezve a Hollandiával való szolidaritását, leszögezte, hogy Oroszországnak konstruktivitást kell tanúsítania az ügyben. Az államfők annak a nemzetközi szakértőcsoportnak a bejelentésére reagáltak, amely a malajziai légitársaság utasszállító gépének 2014. július 17-én Ukrajna fölötti lelövésének körülményeit vizsgálja.
A csoport arra a következtetésre jutott, hogy az MH17-es járatot lelövő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik.
Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön cáfolta ezt: közlésük szerint az orosz fegyveres erők egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz–ukrán határon, és álláspontja szerint a Hollandiából felszállt Boeing utasszállító Ukrajna feletti megsemmisítéséért éppen hogy ukrán Buk légvédelmi rakétarendszer-egységek felelősek.
Az iráni atomalkuról szólva Macron kijelentette, hogy Franciaország továbbra is betartja annak rendelkezéseit, és hogy a megállapodás nem vesztette érvényét az Egyesült Államok egyoldalú kilépésével. Ugyanakkor nem zárta ki annak szükségszerűségét, hogy a meglévő egyezséget kiegészítsék.
A francia elnök hangsúlyozta, hogy országának cégei a Washington által kilátásba helyezett szankciók ellenére nem fordítanak hátat az iráni piacnak.
A szíriai válságról szólva Macron hangsúlyozta, hogy Párizs síkraszáll az arab ország szuverenitásának és területi épségének megőrzése mellett és hogy a rendezéshez folytatni kell a minél szélesebb körű párbeszédet. Közölte, hogy Franciaország 50 milliárd eurót szán a Szíriának nyújtandó humanitárius támogatásra.
Putyin sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy elmarad Donald Trump amerikai államfő és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető júniusra tervezett szingapúri találkozója. „Mindannyian arra számítottunk, hogy a találkozó a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének kezdete lesz. Reméljük, hogy a párbeszéd újraindul és a találkozó létrejön majd” – fogalmazott az orosz elnök.
Macron azt hangsúlyozta, hogy a térségben folytatódnia kell a feszültségcsökkentésnek, a leszerelésnek és az atomfegyver-mentesítésnek, amelyben az ENSZ-nek különleges szerepet kell játszania.
{K1}
A kiberbűnözéssel szemben való közös fellépés témáját érintve Putyin elmondta: francia partnerével megvitatta a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáinak, valamint az érdekeknek a kölcsönös tiszteletben tartását a kibertérben.
Macron közölte, hogy vendéglátójával megállapodott a kiberbűnözéssel kapcsolatos információcsere új mechanizmusának létrehozásáról, valamint arról, hogy intézkedéseket hoznak a kibertérbeli magatartás általános szabályozásának kidolgozása érdekében.
Macron beszámolója szerint a tárgyaláson felmerült az emberi jogok kérdése, egyebek között a börtönében éhségsztrájkot folytató, terrorizmus vádjával elítélt Oleh Szencov ukrán, és a sikkasztással vádolt Kirill Szerebrennyikov orosz rendező ügye is.
A francia államfő elárulta, hogy a labdarúgó-világbajnokság alkalmából vissza szándékozik térni Oroszországba, ami újabb alkalmat nyújt majd a legmagasabb szintű párbeszéd folytatásra.
Kirill Dmitrijev, a Közvetlen Beruházások Oroszországi Alapjának vezérigazgatója újságírókkal közölte, hogy a francia elnök látogatása alkalmából mintegy egymilliárd euró értékben írtak alá megállapodásokat a kétoldalú gazdasági együttműködésről. A felek emellett stratégiai dokumentumot fogadtak el az atomenergia békés célú felhasználásának terén való együttműködésről, a Novatek és a Total pedig megállapodott a 2023-ban beindítandó, évi 18 millió tonna cseppfolyós földgázt előállító Arktik-2 üzem létrehozásában történő együttműködésről.
Az Oroszországba munkalátogatásra érkezett Macron, Abe Sindzó japán miniszterelnökkel és Christine Lagarde-dal, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójával együtt a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum díszvendége.
Putyin és Macron legutóbb tavaly Versailles-ban találkozott egymással, nem sokkal a francia elnök beiktatása után. Az orosz államfő a francia elnökválasztást megelőzően a Kremlben fogadta jelenlegi vendége vetélytársát, Marine Le Pent.