Európai Bizottság: Románia és Magyarország is szabályt sértett – Tăriceanu nem kér az irányításból

Az Európai Bizottság figyelmeztette Magyarországot és Romániát, amiért a két ország 2017-ben számottevően eltért a középtávú költségvetési cél felé vezető korrekciós pályától, megsértve ezzel a hiánycélhoz való közeledés szabályát.

Az Európai Bizottság minden tavasszal teszi közzé európai szemeszternek nevezett vizsgálatának az eredményét, amely a tagállamoknak korábban megfogalmazott ajánlások teljesítését értékeli. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa a vizsgálat ismertetésekor közölte,

a két ország tartósan eltér a középtávú költségvetési hiánycéltól, és e tekintetben a legutóbbi jelentés óta nem történt előrelépés.

A bizottság Románia esetében az Agerpres szerint azt javasolta az Európai Unió Tanácsának, hogy fogadjon el egy határozatot és egy ajánlást 2018-ra és 2019-re, a költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciójára vonatkozóan. A tanács 2017. júliusi ajánlásának értelmében a GDP 0,5%-át kitevő strukturális javulásra lenne szükség, ám a bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése, valamint az Eurostat által jóváhagyott 2017-es adatok szerint, ettől mind Románia mind Magyarország jelentősen eltért.

2017. június 16-án a tanács megállapította, hogy 2016-ban Romániában jelentős eltérés volt a középtávú költségvetési hiánycélhoz vezető kiigazítási pályától. Utólag, 2017. december 5-én a bizottság úgy döntött, hogy Románia nem hozott hatékony intézkedéseket, hogy teljesítse a 2017-re vonatkozó ajánlásokat. A költségvetés strukturális egyenlege a 2016-os 2,1%-ról 2017-ben 3,3%-ra romlott, ami jelentős eltérést jelent az elvárásoktól.

A nyugdíjrendszer második pillérébe fizetendő járulék csökkentése negatív hatással lehet a tőkepiacra – állapítja meg ugyanakkor az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott ajánlásában,

amelyben megfogalmazza minden állam gazdaságpolitika irányelveit a következő 12-18 hónapra.

A magánnyugdíjalapba fizetendő járulékot 2018 elejétől a bruttó bér 5,1%-ról 3,75 %-ra csökkentették, noha a törvény szerint a járulékot 6%-ra kellett volna emelni.

{K1}

Amikor megjelenik Romániában az Európai Bizottság jelentése, olyan, „mintha Isten a földre szállt volna” – nyilatkozta szerdán az Agerpres szerint a szenátus elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu.

„Nagyon kíváncsi vagyok, megkérdezném önöket, de tudom, hogy nem tudnak választ adni, hogy ezeknek az éves jelentéseknek milyen hatása van más országokban? Romániában, amikor megjelenik az EB jelentése, olyan, mintha Isten a földre szállt volna, és olyan helyzet elé állít minket, halandókat, amelyből nincs más kiút, csak amit Isten mutat számunkra. Megfigyeltem, más szakterületeken, és az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusra (MCV) gondolok, amely több mint 10 éve működik Romániában – célja az igazságügy megerősítése a négy meghatározott pillér alapján, amelyeken aztán változtattak –,

Természetesen a hírszerző szolgálatokkal kötött titkos protokollumokra gondolok, amelyeket a legfelsőbb bíróság, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) kötött. Egyetlen MCV-jelentésben sem láttam, hogy foglalkoznának ezekkel annak ellenére, hogy én is, mások is felhívták figyelmüket az igazságügyi visszaélésekkel kapcsolatban" - magyarázta Tăriceanu a parlamentben.

A szenátus elnökét arról faggatták, mi a véleménye az Európai Bizottság szerdai figyelmeztetéséről, amely szerint Romániában jelentős eltérés tapasztalható a középtávú költségvetési hiánycélhoz (MTO) vezető kiigazítási pályától és az igazságügyi törvények módosításaival kapcsolatban is ajánlásokat fogalmaztak meg.

Tăriceanu hozzátette, szerinte a kormány és a társadalom is képes megoldani saját problémáit, „anélkül, hogy szükség lenne irányításra”.