Kerülik a szakmai vitát autonómiaügyben – újabb negatív szakbizottsági véleményezés

A szenátus közigazgatási és területrendezési szakbizottsága is negatívan véleményezte kedden a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet.

A bizottság tizenegy tagja közül csak Cseke Attila RMDSZ-es szenátor támogatta szavazatával a kezdeményezést. A szavazás előtt a statútumot Kulcsár-Terza József mutatta be a testületnek, felsorakoztatta a korábbi három bizottsági vita során, és a képviselőház plénumában is megismételt érveit, hogy

az autonómia nem alkotmány- és törvényellenes, ezt több európai ország példájával illusztrálta.

Hangsúlyozta, a javaslat nem veszélyezteti Románia területi épségét, és példaként említette, amennyiben Románia egyesülne a Moldovai Köztársasággal, a gagauz autonóm tartomány is az országhoz tartozna. A háromszéki politikus emlékeztetett továbbá a gyulafehérvári kiáltványban a kisebbségeknek tett ígéretekre is.

Mivel a korábbi viták során a román politikusok egyik legtöbbet hangoztatott kifogása az volt, hogy az etnikai alapú autonómia elfogadhatatlan, ezért arra is kitért, hogy a statútum területi autonómiáról beszélt, nem az ott élő székelyek önrendelkezéséről. Kulcsár-Terza a Krónikának elmondta továbbá,

azt tapasztalta, hogy a bizottságokban a román politikusok nem vállalják a nyílt szakmai vitát,

ám arra számít, hogy a szenátusban, akárcsak a képviselőház plénumában „vehemens politikai nyilatkozatokban” ítélik majd el a magyar közösség autonómiaigényét. A képviselő szerint még nem lehet tudni, hogy a szenátus másik két szakbizottságában napirendre tűzik-e a tervezetet, vagy a plénum elé kerül.

Cseke Attila Bihar megyei szenátor, a bizottság tagja megkeresésünkre elmondta, felszólalásában a nyílt párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. „A román–magyar viszonyban vannak kényes témák, ilyen a Székelyföld területi autonómiája, ám ezekről őszintén kell beszélni” – mondta a bihari politikus. Kifejtette,

Románia alkotmányában tíz helyen szerepel az autonómia különböző szövegkörnyezetben, például az egyetemek vagy a helyi közigazgatás autonómiája.

„Székelyföld területi autonómiája intézményes garancia lehet arra, hogy egy közösség a szülőföldjén maradjon, ott erősödjön és fejlődjön. Nem azért kérünk jogokat, hogy azokat betegyük egy hátizsákba, és kivándoroljunk vele” – szögezte le Cseke Attila. A Kulcsár-Terza József által beterjesztett autonómiastatútumot a képviselőház plénuma elutasította, a szenátus kisebbségügyi és bizottsága korábban negatívan véleményezte a kezdeményezést. A szenátus döntő kamaraként szavaz majd róla.

{K1}