A szociálliberális kormányt és a Román Nemzeti Bankot (BNR) egyaránt felelősség terheli az infláció meredek emelkedése miatt – vallják a Krónika által megkérdezett szakemberek. „Nagyobb a füst, mint a láng” – jellemezte az elmúlt napok egymásra mutogatását Édler András.
Folytatódott szerdán az adok-kapok a kormánypártok és Klaus Johannis között az egyre magasabbra hágó infláció témájában, miközben az államfő megkezdte a hétfőn beharangozott közvetítést a Dăncilă-kabinet és a jegybank között. A nyilatkozatok özöne azt követően indult újra be, hogy az államelnöki hivatal közölte, Johannis délre a Cotroceni-palotába várja Mugur Isărescu jegybankelnököt és első helyettesét, Florin Georgescut, péntekre pedig találkozóra hívta az éppen Izraelben tartózkodó Viorica Dăncilă kormányfőt is.
A kormánykoalíció politikusai ezt követően váltig azt hangsúlyozták, hogy Johannis nem „mediálhat” a kabinet és a jegybank között, elsősorban azért, mert azt egyik fél sem kérte,
mivel az államfő által emlegetett konfliktushelyzet eltúlzott, nincsenek gondok, a miniszterelnök jövő csütörtökön ül majd tárgyalóasztalhoz Isărescuval. Ugyanakkor – tették hozzá a kormány képviselői – Johannis amúgy sem közvetíthetne, hiszen már több ízben egyértelműen a BNR mellett tette le a garast a fennálló nézeteltérések kapcsán.
Mint az államfő és a jegybankelnök találkozóját követően kiadott államfői hivatali közlemény rámutat, a tegnapi egyeztetés során Johannis az árstabilitás biztosításának fontosságát hangsúlyozta, és arról beszélt, hogy a kormány és a BNR közötti hatékony, kiegyensúlyozott, felelős, Románia gazdasági érdekeit szem előtt tartó együttműködésre van szüksége. Leszögezte: a gazdaságpolitikai kérdések összehangolása nem jelenti azt, hogy az egyik hatóság politikáit alá kell rendelni mások célkitűzéseinek, „azonban a gazdaságpolitikák összességének biztosítania kell a makrogazdasági környezet stabilitását és kiszámíthatóságát”.
A közlemény szerint a találkozón Mugur Isărescu ismertette az áremelkedéseket okozó főbb tényezőket, és azt mondta, a jelentős hatások nem a monetáris politika irányából érkeznek.
Mindenki hibás
„A kormány és a jegybank közös felelőssége a jelenleg kialakult helyzet, az emelkedő infláció” – vélekedett eközben szerdán a Krónika megkeresésére Erdei-Dolóczki István.
A képviselőház pénzügyi bizottságának tagja kifejtette, a Román Nemzeti Bank „ismeretlen okokból nem támogatja a kormány gazdasági politikáját, ugyanakkor a kormány intézkedéseit a kapkodás jellemzi”. Rámutatott: a fizetésemelések automatikusan növelik az inflációt, hiszen az embereknek több pénzük van, többet költenek, a termelők, kereskedők pedig látva a növekvő keresletet, hogy „van pénz”, megemelik az árakat.
A szakpolitikus másrészt úgy véli, az infláció „nem ördögtől való”, a gazdaságot szabályozó negatív jelenség.
Az alapkamat módosításaival a jegybank beavatkozhat, befolyásolhatja az inflációt is, hiszen ha például csökkenti az irányadó kamatot, olcsóbbak a hitelek. „A kormánynak és a jegybanknak is megvan a felelőssége a kialakult helyzetben. Biztató jel, hogy most először a pénzügyminiszter találkozik a jegybank elnökével, ez természetes kellene hogy legyen, folyamatos kapcsolattartásra, egyeztetésre volna szükség. Hiszen a jegybank független intézmény, de mégis a romániai gazdaság élteti” – mutatott rá a szatmári képviselő. Kifejtette, az optimisták szerint az infláció stabilizálódni fog, míg az ellenzék azt mondja, a helyzet tovább romlik „itt a világvége”. Ő maga úgy látja: a kormány bérpolitikájára jellemző kapkodás bizonytalanságot szül, ilyen például az egészségügyben a pótlékok körül kialakult káosz.
A pótlékokat szabályozó törvény értelmezhető, és az már rossz üzenet, ha egy jogszabály nem egyértelmű” – véli a politikus. Szerinte természetes, hogy mindenki nagyobb fizetést, erősebb pénzt, kevesebb munkát szeretne, a jelenlegi emelkedő infláció nem jó, de abban bízik, hogy ezt sikerül időben megfékezni.
„Nagyobb a füst, mint a láng” – jellemezte eközben az elmúlt napok egymásra mutogatását Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kérdésünkre leszögezte, egyértelműen politikai csatározás zajlik, az infláció növekedése kapcsán egymást próbálják befeketíteni a felek, de „nem akkora a baj, mint ahogy beállítják”.
„A béremelés általában növeli az inflációt, ez esetben pedig még meg is előlegezte azt. Az állami szférában történő fizetésemelések a magánszférában is bérnövekedést generáltak, több pénz kerül forgalomba, és ez növeli az inflációt” – mondta Édler András.
Szerinte ezek természetes folyamatok, a piacgazdaság lereagálja a történéseket, és ki fog alakulni az egyensúly, tehát nem olyan nagy a gond.
Amint arról korábban beszámoltunk, hatéves csúcsra, 5 százalékra nőtt márciusban az infláció az előző év harmadik hónapjához mérten. Legutóbb 2013 júniusában regisztráltak ilyen magas inflációt, akkor 5,3 százalékos volt az értéke.