Ellehetetlenülhet az erdélyi magyar orvosképzés – akadémiai és civil szervezetek tiltakoznak

Sorra tiltakoznak a romániai magyar civil szervezetek az ellen, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem a magyar tagozat akarata ellenére összeolvad a Petru Maior-egyetemmel, s ezzel a magyar oktatók befolyása 20 százalék alá csökken.

A Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Területi Bizottsága (KAB) szerdán kibocsátott tiltakozó állásfoglalásában emlékeztet, hogy az 1948-ban magyar tannyelvű intézményként alakult MOGYE (korábban Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet) román többségű szenátusának képviselői április 18-i ülésükön döntöttek arról, hogy a felsőoktatási intézet – eddigi státusát, jogi személyiségét megőrizve – bekebelezi a Petru Maior Egyetemet, és Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Műszaki Egyetem (MOGYTM) néven működik tovább.

A KAB szerint az összevonással olyan mértékben romlanának az etnikai arányok, hogy a szenátus magyar tagjainak semmilyen beleszólása nem lenne a döntésekbe.

„A magyar oktatók és diákok érdeke egyértelműen az, hogy fennmaradjon a magyar tagozat, sőt törvény szerinti önállóságát is megkapja. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság tiltakozását fejezi ki ezen összevonás ellen, ami hosszú távon az erdélyi magyar orvosképzés további ellehetetlenítését vonja maga után” – szerepel az állásfoglalásban.

{K2}

Aggodalommal fogadta a MOGYE és a Petru Maior Egyetem fúziójáról szóló döntés hírét, illetve fenntartással kezeli az ezzel kapcsolatos reakciókat a Romániai Magyar Jogvédő Egyesület. A szervezet csatlakozik a magyar egyetemi, civil és politikai szféra képviselőihez és határozottan kiálla MOGYE önállósága és a magyar orvosi képzés fenntartása mellett, de egyúttal felhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy az egyetemi autonómia elve és a hatályos törvények is lehetőséget adnak a fúzióra. Az RMJE felhívja a figyelmet, hogy a MOGYE és a Petru Maior Egyetem fúziójáról hozott szenátusi döntéseknek egyelőre nincs jogi kötőereje, azaz szándéknyilatkozatnak minősülnek, amíg az oktatási minisztérium jóvá nem hagyja. Fontosnak tartja megjegyezni a szervezet azt is, hogy az új, összevont egyetem létrehozásához törvénymódosítás is szükséges, hiszen a 2011. évi tanügyi törvény név szerint említi a MOGYE-t és garantálja annak multikulturális státusát, amelyet nem lehet megkerülni.

„Ezzel szemlátomást tisztában van az egyetem vezetősége is, hiszen közleményükben arról biztosítják a közvéleményt, hogy megőrzik a multikulturális jelleget és „mindent megtesznek a magyar oktatás fenntartásáért”. Üdvözöljük ezt a hozzáállást, azonban nem feledjük, hogy a MOGYE vezetősége éppen az egyetemi autonómia elvére hivatkozva tagadta meg az önálló magyar tagozat létrehozását, ezért a fúzió is jogsértő vagy -korlátozó kockázatokat rejthet magában, valamint egyértelműen csökkenne a magyarság aránya a nagyobb létszámú egyetemen belül” – állapítja meg a jogvédő egyesület.

A szenátusi döntések és a hatályos törvények fényében a szervezet a fúzió megakadályozását ugyan nem tartja reális célkitűzésnek, hiszen önmagában nem törvénytelen akcióról van szó, azonban úgy véli, hogy egy vissza nem térő lehetőség adódik az eddig megtagadott jogok kikényszerítésére és a megfelelő garanciák biztosítására a magyar oktatók és diákok számára.

„Éppen ezért arra vállalkozunk, hogy feltérképezzük és figyelemmel kísérjük a fúzió folyamatát, tájékozódunk és nyomást gyakorolunk az engedélyezésben illetékes hatóságokra a törvényesség betartása érdekében, valamint az egyetemi, civil és politikai szféra képviselőivel szoros együttműködésben követeljük a magyar tagozat jogainak biztosítását, a magyar képviselők és szakértők bevonását a folyamatba” – jelentette ki Szilágyi István kisebbségjogász, a Romániai Magyar Jogvédő Egyesület elnöke.

{K1}