Székely szabadság napja Budapesten: magyarázatot követeltek Dabis Attila kitiltására
Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője szombaton magyarázatot követelt Romániától Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottja kitiltása miatt.
A kormánypárti politikus a székely szabadság napja alkalmából a budapesti Hősök terén tartott rendezvényen kijelentette, elfogadhatatlannak tartják és tiltakoznak a tanács képviselőjének kitiltása miatt.
{K2}
Németh Zsolt örvendetesnek nevezte a magyar–román kapcsolatok enyhülését, ugyanakkor hangsúlyozta,
a székely zászlók szabad használatának lehetőségét továbbra is kiemelten kezelik a kétoldalú tárgyalásokon, hasonlóan ahhoz az autonómiatörekvéshez, amit a magyarság és a székelység megmaradásának zálogának tartanak, és amely összhangban áll minden nemzetközi normával és az európai gyakorlattal is.
„Autonómiát Székelyföldnek, autonómiát az erdélyi magyarságnak!" – fogalmazott.
A Fidesz politikusa emellett emlékeztetett az európai kisebbségvédelmi rendszer létrehozásáról szóló kezdeményezésre, amelyben egymillió aláírásra van szükség április 3-ig a külhoni magyarok érdekében. „Közel állunk ehhez az álomhatárhoz, most a végén nem kellene, hogy elszalasszuk ezt a lehetőséget!” – tette hozzá.
{K1}
Németh Zsolt beszéde végén röviden kitért az áprilisi parlamenti választásra is, amely szerinte a demokrácia ünnepe és a nemzeti összetartozás napja is lesz, mivel immáron a világ más pontjain élő egymillió magyar is részt vehet a voksoláson.
Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke elmondta, a rendezvény célja, hogy kiálljanak „amellett a 40 ezer székely mellett”, akik velük egy időben Marosvásárhelyen tüntetnek az önrendelkezésükért és autonómiájukért.
Hangsúlyozta, miközben a székelyek és néhány nap múlva a magyarok is a szabadságvágyukból fakadó korábbi törekvéseikre emlékeznek, addig Romániában azt készülnek zajosan ünnepelni, hogy „halálra ítéltek, szétmarcangoltak egy nemzetet”. „Mutasd meg az ünneped, és megmondom, ki vagy” – fogalmazott, majd arra kérte Romániát, hogy tartsák be, amit a száz évvel korábban született gyulafehérvári nyilatkozatban vállaltak, vagyis adják meg a nemzeti kisebbségek teljes szabadságát.
A magyar kormány, amit lehetett, megtett a nemzetpolitika területén, az új alaptörvényben kimondta az anyaország felelősségvállalását, a külhoni magyaroknak megadta a kettős állampolgárságot és a választójogot, a Kárpát-medence pedig egy kulturális, történelmi, oktatási és gazdasági térré változott – fejtette ki Pánczél Károly, aláhúzva ugyanakkor, hogy
Trianonra az autonómia lenne az igazi válasz, ami nem ajándék, hanem joga az őshonos kisebbségeknek.
A kormánypárti politikus szégyenletesnek nevezte továbbá, hogy az ellenzéki oldalon „ismét előhúzták a magyar kártyát”, és újból felmerült a határon túli magyarok szavazati jogán elvétele.
Schiffer András ügyvéd, az LMP korábbi társelnöke beszédében Dabis Attila kitiltásával összefüggésben azt mondta, kíváncsi, az Európai Parlament mikor indítja meg a 7-es cikkely szerinti eljárását Romániával szemben a személyek szabad áramlásának akadályozása miatt.
Az ellenzéki politikus szerint a világ jelenlegi legfontosabb konfliktusa a globális tőke és a természetes közösségek között zajlik. „A globális nagyvállalatok által foglyul ejtett hatalmi gépezetek szerte a világon ma rohamot intéznek a természeti és kulturális sokféleség ellen” – fogalmazott, hozzátéve, az olyan politika, amely nem ismeri el a nemzeti önazonosság jogát, „nem egyéb, mint az új gyarmatosítás eszköze”.
Schiffer András szerint emellett „nem vezet jóra, ha Európa egyik felében bevándorlók identitásválasztási szabadságához hozzáértik a párhuzamos jogrendszerhez való jogot, miközben Európa másik felében az őshonos lakosság szimbólumhasználatának jogát is elvitatják”.
Az LMP korábbi vezetője bírálta a kormányt is, amiért külpolitikájában olyan országok felé közeledik, mint például Törökország és Kína, ahol nem tartják tiszteletben a kisebbségek jogait.
A rendezvényen felszólalt Dabis Attila is, aki kitiltásáról azt mondta, Románia a székelyekért végzett jogvédő munkája miatt, politikai döntéssel tiltotta ki az országból. Kiemelte, törvénytisztelő állampolgárként
soha nem szegte meg a román törvényeket, a román hatóságok pedig többszöri kérdésére sem közölték a kitiltás okát.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottja szerint kitiltási ügye is azt mutatja, hogy Románia hiteltelen partner a nemzetközi közösségben.
Az utolsóként felszólaló György-Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia nem tartja be korábbi, a nemzeti kisebbségek segítésére vonatkozó ígéreteit.
Szili Katalin határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke levélben üdvözölte a székely szabadság napja alkalmából Marosvásárhelyen rendezett megemlékezést és felvonulást – közölte a Miniszterelnökség szombaton az MTI-vel. Szili Katalint idézve azt írták: a három erdélyi magyar párt január 8-án aláírt közös nyilatkozatával létrejött egyfajta erős egység, „hiszen egyet akarunk, önigazgatást és szabadságot a székelységnek”.
Kiemelte: a szabadság szó időről időre új értelmet nyer, az ő feladatuk pedig, hogy megpróbálják megérteni a mának szóló üzenetét. „Számunkra ma a szabadság a területi, kulturális és személyi autonómiát, magyar anyanyelvünk egyenjogúságát, nemzeti jelképeink szabad használatát, önálló médiát, és végül a társnemzeti elismerést jelenti” – fogalmazott.
A miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: a székely szabadság napi felvonulás Európának szóló üzenete az, hogy a székelyeknek ugyanolyan jogok járnak, mint Európa bármely nemzeti közösségének. Hozzátette: a székelység önigazgatásával, autonómiájával Romániát, és ezzel Európát kívánja gazdagítani. Szili Katalin kitért arra is, hogy hasonló üzenete van a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezésnek is, amely azt üzeni Brüsszelnek, hogy álljon ki a szülőföldjén boldogulni kívánó nemzeti közösségekért.