Arany-balladákból készített előadást a Nagyvárad Táncegyüttes

Krónika 2018. március 10., 17:49

A Hídavatás című, Arany János balladáiból készült előadást mutatja be a költő szülővárosában, Nagyszalontán a nagyváradi Szigligeti Társulat március 14-én, 17 órától a Nagyszalontai Zilahy Lajos Művelődési Házban.

Fotó: Facebook

Mint a teátrum közölte, a Hídavatás a Szigligeti Színház Nagyvárad Táncegyüttesének projektje, melynek lebonyolítása Bihar megye vidéki középiskoláival való szoros együttműködésben zajlik. A projekt célja a Bihar megyei amatőr néptáncegyüttesek bevonásával létrehozandó táncszínházi előadás színpadra állítása Arany János balladáiból, a Színház az iskolában, iskola a színházban elnevezésű nevelési program keretében. Nagyszalontán a Szigligeti Színház partnere a program megvalósításában az Arany János Elméleti Líceum.

A Nagyvárad Táncegyüttes művészei a vállalkozó kedvű fiatalokkal közösen a néptánc, a népzene és a népi játékok felhasználásával tettek kísérletet arra, hogy színpadra álmodják Arany János balladáinak hangulatát, így állítva emléket a 200 éve született költőóriásnak.

Az előadássorozat első eseménye a Hídavatás nagyszalontai bemutatója lesz. A produkcióban közreműködnek a Toldi Néptáncegyüttes és a Galagonya Néptáncegyüttes táncosai, valamint a nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum diákjai. Az esemény megvalósításáért mintegy ötven fő dolgozik együtt. A Hídavatás elnevezésű projekt támogatója a Bethlen Gábor Alap.

Az előadás címadó balladáját 1877-ben írta Arany János, az egy évvel korábban felavatott Margit hídról leugró öngyilkosokról érkező hírek hatására. A költő 1877-ben a Margitszigeten nyaralt, korabeli hírlapok szerint ekkortájt szinte járvány volt az öngyilkosság. Sok párbaj is végződött így: ha a felek tartottak a tiltó törvényektől, a sorsra bízták a döntést: aki kettejük közül a fekete golyót húzta, öngyilkos lett, a hídról leugrók közt is volt ilyen áldozat.

A ballada alapját az a babona adja, miszerint az új hidat az öngyilkosok avatják fel. A vers Arany egy kevésbé gyakori témájával, a nagyvárosi élet megjelenítésével foglalkozik. A nagyvárosi élet fárasztó, hajszoló, depressziót okozó életmódját a költő azzal érzékelteti, hogy egy óra leforgás alatt mennyi ember szánja el magát az öngyilkosságra.