Érthetetlen bérmódosítás: a kisebbségi elemi oktatásban tanító pedagógusoknak nem jár a pluszjuttatás
Szabó Ödön oktatási ügyekben jártas parlamenti képviselő és Kovács Irén kisebbségi oktatásért felelős államtitkár is megoldást ígért lapunknak a magyar tanítók és óvónők problémájára, akiknek év eleje óta nem fizették ki a többletórákért járó pótlékot.
Az oktatási minisztérium által végrehajtott módosítások miatt több tanintézetben nem tudják biztosítani év eleje óta a kisebbségi iskolákban, az elemi osztályokban oktató tanítók, illetve az óvónők többletórái után járó pluszjuttatást. A Krónikát a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár kabinetje és Szabó Ödön parlamenti képviselő is arról tájékoztatta, hogy az ügy megoldása folyamatban van, ebben a hónapban remélhetőleg már nem lesznek gondok a kifizetésekkel.
A problémára Lakatos András, a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola igazgatója hívta fel lapunk figyelmét, mint rámutatott:
a kialakult helyzet nemcsak törvénytelen, de diszkriminatív is.
A 2011-es tanügyi törvény 263-as cikkelye ugyanis világosan előírja, hogy a kisebbségi oktatásban dolgozó tanítók és óvónők órabér alapján kapnak többletjuttatást, mivel az anyanyelvi tanórák miatt többet dolgoznak, mint a román iskolák alkalmazottai. „Több az órájuk, de többet is kell készülniük és javítaniuk, természetes, hogy ezért több pénz is jár” – szögezte le Lakatos.
Mint kifejtette: januárban, minden előzetes értesítés nélkül, „egy éjszaka alatt” módosították az EduSal programot, amelybe az iskoláknak havonta fel kell tölteniük a bérlistákat, hogy a minisztérium ez alapján utalja a juttatásokat. Az igazgató elmondása szerint ott, ahol a listát feltöltötték még a változás előtt, megkapták januárra is a teljes fizetéseket,
a módosítás után azonban az online rendszer egyszerűen nem engedte bevezetni az elemi oktatásban dolgozóknak járó többletösszeget – ugyanez történt februárban is.
„A titkárnő kivette a tanítók pluszjuttatására vonatkozó értéket, akkor a rendszer már megadta a zöld jelzést” – közölte Lakatos. „Aljas és felháborító így sutyiban véghezvinni ezt, a hiány pedig jócskán megérződik. Január még nem volt teljes hónap, hiszen a vakáció idejére nem fizetik az órabért, de a következő hónapokban egy tanító már 4-6-700 lejt is veszít attól függően, hogy milyen fokozattal rendelkezik, ez alapján pedig mennyiben számítják neki az órabért” – magyarázta a Kolozs megyei iskola igazgatója.
Hangsúlyozta: nincs tudomása arról, hogy módosult volna a vonatkozó törvénycikkely, vagy olyan rendelkezést adtak volna ki, amely hatályon kívül helyezi az előírást. Ezért egyértelműen törvénytelennek tartja a juttatás megvonását, amely ugyanakkor Lakatos szerint diszkriminatív is, hiszen csak a kisebbségi nyelven oktatókat érinti. Hozzátette: mindez az alkotmánnyal és a munkatörvénykönyvvel is ellentétes, hiszen
tulajdonképpen arról van szó, hogy ha ugyanabban az iskolában dolgozik egy román és egy magyar pedagógus, akik ugyanazzal a képesítéssel rendelkeznek, utóbbi heti négy órával többet tanít, mégis ugyanannyit keres.
„Holott a törvény nem is fogalmazhatna egyértelműbben” – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Lakatos Csoma Botond Kolozs, Szabó Ödön Bihar és Seres Dénes Szilágy megyei parlamenti képviselőnek is felvetette a problémát, amit ugyanakkor Porcsalmi Bálintnak, az RMDSZ ügyvezető elnökének is jelzett. „Ezt nem lehet szó nélkül hagyni, mindennek van határa, még a korlátlan lehetőségek országában is” – fogalmazott a kalotaszentkirályi pedagógus.
A témában Szabó Ödön, aki a képviselőház oktatási bizottságának tagja, Valentin Popa tanügyminiszterhez intézett hivatalos kérdést, amiben egyrészt felhívta a tárcavezető figyelmét a törvénytelenségre, ugyanakkor magyarázatot kért arra, hogyan fogják ismét szavatolni a jogszabály betartását. A parlamenti képviselő a február 14-én iktatott dokumentumban ugyancsak a 2011/1-es számú tanügyi törvény 263-as cikkelyére, valamint a tantervekre vonatkozó 2013-as miniszteri rendeletekre hivatkozik.
– magyarázta a Krónikának Szabó Ödön. Azaz, míg egy tanárnak hetente legalább 18 órája kell hogy legyen ahhoz, hogy katedrája legyen, ez a tanítóknál osztályként, illetve az óvónőknél csoportként van meghatározva.
„Egy osztály, egy tanítónő. Azért fontos ez, mert az elemi oktatásban dolgozó pedagógusok katedrájából bizonyos órákat szakképesítéssel rendelkező szaktanárok tanítanak, ilyen az idegen nyelv, a hittan és a sport” – mutatott rá a politikus. A kerettanterv ugyanakkor azt szabja meg, hogy az egyes évfolyamokon hány, illetve milyen órákat kell látogatnia a diákoknak, ez előkészítő osztályban hetente 19, 1–4. osztályban 20, a kisebbségi oktatásban pedig előkészítőben heti három, az elemi évfolyamokon heti 4 órával több az anyanyelvi tanórák miatt. Az oktatási törvény szerint a különbözetet órabér alapján fizetik ki.
„Eddig miniszteri utasítások alapján ki is fizették ezeket az összegeket anélkül, hogy külön létre kellett volna hozni úgynevezett normákat, amire szerintem nincs is szükség, hiszen a jogszabály egyértelműen fogalmaz: az illető tanító elvégzi a munkát, és ezt külön kifizetik neki” – magyarázta a képviselő. Rámutatott: januártól mindez módosult, a minisztérium ugyanis normák létrehozására kötelezte a tanfelügyelőségeket, tehát az alsó tagozaton a román és a magyar osztályoknak van egy normájuk, az utóbbi esetében pedig a többletórák miatt még kijön 0,22 század, azaz egyhuszadnyi vagy ötödállás.
– fejtette ki Szabó Ödön. A minisztérium ugyanis előzetesen minden megyének jóváhagyja az oktatási költségvetését, illetve azt is, hogy az egyes megyék hány pedagógusi állással rendelkeznek, ebbe kötelező beleférni. Sok helyen emiatt nincs fedezet arra a többletállásra, amit „rájuk akarnak kényszeríteni”.
„Azokban a megyékben, ahol maradt tartalékállás, beírták ezeket a 0,22 százalékos normákat, és ki is tudják fizetni a juttatást” – tudtuk meg a képviselőtől. Szabó Ödön egyébként azért sem érti a módosítást, mert szerinte ezzel a minisztérium sem jár jól. Hiszen ha normaként kezeli a többletórákat, a vakációban és a hivatalos szabadnapokon is ki kell fizetnie a pótlékot, amit órabéres rendszerben nem kell megtennie.
Eközben a tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinetje is arról tájékoztatta a Krónikát, hogy az ügy megoldása folyamatban van. Leszögezték: az oktatási törvény vonatkozó cikkelye nem módosult, ennek értelmében „a nemzeti kisebbségek egyikének nyelvét tannyelvként alkalmazó osztályokban tanító elemi iskolai tanárok a tantervekben a román tannyelvű osztályok számára előírt óraszámot meghaladó órák tekintetében órabéres rendszerben javadalmazhatók”.
Kovács Irén államtitkár írásban küldött válaszában közölte:
Kérdéseink nyomán a kabinet felvette a kapcsolatot Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettessel, aki közölte, hogy a megye legtöbb tanintézetében kifizették az előírt számot meghaladó órákért járó juttatást, „azonban van néhány iskola, ahol a januári hónapra még nem sikerült folyósítani ezt az összeget”. Török arról is beszámolt: reményei szerint március közepéig a tanfelügyelőség kifizeti az érintett pedagógusok elmaradt juttatásait.