Éhesen tért haza Tófalvi Éva a téli olimpiáról

Vásárhelyi-Nyemec Réka 2018. február 27., 20:57

A bukaresti reptéren kedden landoló romániai küldöttséggel hazaérkezett pályafutása utolsó téli olimpiájáról Tófalvi Éva. A csíkszeredai sílövőnek különleges volt a phjongcshangi seregszemle, ám az ottani étel rossz emlék marad számára.

Fotó: Facebook/Comitetul Olimpic și Sportiv Român

Virágcsokrokkal és kérdésözönnel fogadták a phjongcshangi téli olimpiáról kedden hazatérő romániai küldöttséget a bukaresti reptéren. A sportolókat köszöntő Román Olimpiai és Sportbizottság (COSR) és a Steaua katonai sportklubjának képviselői mellett ugyanis

a helyi sajtó is összegyűlt, elsősorban azért, hogy a dél-koreai játékokon hetedik helyen végzett szánkóst, Raluca Strămăturarut mikrofonvégre kapja.

A piros-sárga-kék csapat legjobbja pedig bevallása szerint örül ennek az érdeklődésnek, mert korábban kevés szó esett a téli sportokról az országban. „Indulás előtt azt mondtuk, hogy ha idén még nem is nyerünk érmet, a következő olimpián már dobogót célozzuk. Phjongcshangban a 15. helyre számítottam, de a hetedik lett belőle, ezért nem hinném, hogy túlzás lenne éremre gondolni a jövőben” – idézte az 32 éves sinaiai olimpikont az COSR hivatalos honlapja.

A délelőtti küldöttséggel érkezett meg Tófalvi Éva is, aki sporttörténetet jelentő hatodik olimpiáját zárta le.

A csíkszeredai sílövő a Krónikának elárulta, hogy bár igazán különleges volt pályafutása utolsó ötkarikás játéka, a vége felé közeledve már nagyon várta, hogy hazajöhessen. „A pálya szép volt, a megnyitó és a záróünnepség is megadta az olimpia hangulatát, de az ennivaló az szörnyű. Komolyan mondom, már azt hittem, soha nem lesz vége, ennyire még sehol sem volt problémám az étellel” – ecsetelte. Ez bevallása szerint a negatív emlékek közé iratkozott fel, ugyanakkor pozitív élményekkel is gazdagodott. Így például feledhetetlen marad számára az is, amikor egy barátnőjével egy napra lementek a tengerpartra.

„Meg maga a verseny, hogy ez volt a hatodik olimpiám” – fűzte hozzá Tófalvi, megjegyezve, hogy ezúttal a küldöttségen belül sem voltak viták, harmonikus volt a viszony.

Az időjárás azonban nem mindig kedvezett a versenyzésnek, hiszen mint ismert, előbb a rettentő hideg, majd pedig a heves szél keserítette meg a sportolók életét. Tófalvi második számát el is kellett halasztani egy nappal, a sílövő pedig még jómaga is keresi az okokat, amiért „búcsúversenyét” nem tudta az elvárásainak megfelelően teljesíteni – ezt a 15 km-es egyéni futamott a 84. helyen zárta, míg előtte a 7,5 km-es sprintszámban a 81. lett.

„Talán nem koncentráltam eléggé. Épp a lövés volt az, ami nagyon nem ment, pedig mindig rendben volt nálam” – ecsetelte. Lévén, hogy az olimpia helyszíne három tenger között található, az időjárás nem lepte meg, ez természetes volt februárban. „Nem is a hideggel volt baj, hanem az északi széllel” – tette hozzá.

Tófalvi hangján a hűlés jelei is hallatszottak, el is árulta, hogy az olimpia alatt két napra „ágynak döntötte” a megfázás, ami még mindig nem múlt el.

„Szerencsére nem a versenyeim előtt jött ki rajtam, mert akkor lehetetlen lett volna futnom a sílécen” – mutatott rá a versenyző. Kérdésünkre elmondta, az időeltolódással, utazással járó fáradságot már nagy rutinnal kezeli, de a hűlést kihevernie nem lesz sok ideje. Tófalvi ugyanis március negyedikén már világkupaversenyre utazik. Még Finnországban, Norvégiában és Szibériában – ahol egyelőre még mínusz ötvenfokos hideg van – is puskát ragad sportpályafutása lezárása előtt.