Meg kell fizetni a menekültkvóta-ellenesség árát az Európai Parlament elnöke szerint

Antonio Tajani szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket.

Az Európai Parlament elnöke nyilatkozatában hangoztatott véleménye szerint „meg kell fizetniük az árat" azoknak az országoknak, amelyek nem vesznek részt teljes mértékben és szolidáris alapon a migráció kezelésében és nem tartják tiszteletben az uniós szabályokat. Szerinte komolyan meg kell vizsgálni a strukturális támogatások feltételekhez kötésének lehetőségét azon tagállamok meggyőzése érdekében, amelyek nem kívánnak részt venni az uniós migrációs politikában.

Az uniós tagállami vezetők találkozója előtt elhangzott nyilatkozatokból az derült ki, hogy nincs egyetértés a tagállami vezetők között a német javaslatokat illetően, amelyek értelmében az uniós támogatások elosztásában a szolidaritási és a jogállamisági elvek betartásának is tükröződnie kellene.

Nyilatkozatában Tajani az uniós költségvetéssel kapcsolatban kijelentette: Európának változásra van szüksége, hogy hatékonyabb válaszokat tudjon adni a jelentkező kihívásokra. Ehhez olyan uniós költségvetésre van szükség, amely tükrözi Európai biztonságával, a migrációval és munkanélküliséggel kapcsolatos elképzeléseit. „Egy elégtelen költségvetés pusztán a megoldások illúzióját jelentené” – vélekedett. Szerinte ez az unió tehetetlenségét eredményezné a kulcsfontosságú feladatok végrehajtása tekintetében. Hozzátette, nem lehetséges a védelem, a terrorizmus elleni küzdelem, a határellenőrzés, a bevándorlási hullám kezelése az uniós finanszírozás egyetértésen alapuló növelése nélkül.

„Alapvető fontosságú, hogy a jelenlegi összetételű parlamenttel, még a jövőben esedékes európai választások előtt le lehessen zárni a 2021-től érvényes, hét éves uniós költségvetés vitáját” – húzta alá. Tajani arra is emlékeztetett, az EP arról döntött, hogy a 2014-es választásokhoz hasonlóan az úgynevezett csúcsjelölti rendszert kell alkalmazni a következő uniós tisztújítás során is. Az elnök szerint a vitatott rendszer az európai demokrácia megerősítését szolgálja. Leszögezte, hogy „nem fog háborúba kezdeni más uniós intézményekkel” az ügy miatt, és reményét fejezte ki, hogy a tagállamok „el fogják fogadni az állampolgárok döntését”.

Hasonlóképpen vélekedett Angela Merkel német kancellár, aki Brüsszelben elmondta, a 2020 utáni uniós költségvetésben tükröződnie kell, hogy egyes országokra nagyobb migrációs nyomás nehezedik más tagállamoknál. Az uniós állam- és kormányfők egynapos tanácskozását követően a kancellár közölte, a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban esetlegesen tükröződő különbségek nem feltétlenül negatívak, ugyanis a migrációs nyomás miatt többletkiadással küzdő országok szempontjából pozitív előjelűek lehetnek.