Az erdélyi civilek által jelzett gondok is bekerültek az Európa Tanács jelentésébe

Az erdélyi magyar civil szervezetek jelzései is bekerültek az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló jelentésébe, adták hírül a kezdeményezők sikeresnek értékelve az eddigi munkát.

A Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) és a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (Advocacy Group for Freedom of Identity – AGFI) közösen, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) pedig a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) együttműködve nyújtott be árnyékjelentést az Európa Tanács kisebbségvédelmi szerveihez 2017-ben, emlékeztetnek szerkesztőségünkhöz eljuttatott közös közleményükben az érintett szervezetek. Ezek képviselői a tavalyi év folyamán közösen találkoztak az ET tanácsadói bizottságának tagjaival.

„A civilek által közösen megfogalmazott jelentésekben bemutatott jogesetek, kisebbségvédelmi esetek, jogsértések, diszkriminációellenes jogesetek majdnem kilencven százaléka bekerült a tanácsadói bizottság negyedik időszakos jelentésébe

és a Romániának megfogalmazott ajánlások között is számos civilek által képviselt kisebbségi ügy szerepel” - mutat rá a közlemény. Kijelentik, Románia már negyedszer kerül elbírálás alá a Keretegyezmény végrehajtása tekintetében és szerintük ezen monitorozási ciklus jelentése óriási áttörést hozott az előző szakértői jelentésekhez képest.

„Mindent egybevetve, az idei évben megjelent, Románia kisebbségpolitikáját erőteljesen kritizáló jelentés, mérföldkő a romániai magyar kisebbségvédelem területén” - írják a civil szervezetek, azon reményüknek adva hangot, hogy ez az eredmény ösztönzően fog hatni más, erdélyi magyar civil szervezetekre is.

Rámutatnak, a szerdán közzétett tanácsadói bizottsági jelentés több olyan kérdést is kiemelten tárgyal, amellyel alig foglalkoztak az elmúlt ciklusokban. Ilyen a nyelvi jogok kérdésköre,

a dokumentum ugyanis ajánlásokat tartalmaz a közigazgatási intézményeken belüli anyanyelvhasználat, a kisebbségi nyelven zajló oktatás, a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében.

„Továbbá a jelentésben bemutatásra kerül a MOGYE ügye, a CEMO anti-diszkriminációs ügyei, a kolozsvári városnévtáblák kapcsán indított perek, a történelem-tankönyvek egyoldalúsága és a nemzeti és vallási kisebbségek történelmének és kultúrájának mellőzése, a differenciált román érettségi vizsga hiánya, és számos más olyan ügy, amelyet a civil jelentéskészítők közvetítettek a nemzetközi egyezmények szakértői irányába” - sorolják a közlemény írói.

Rámutatnak, hogy a jelentés külön foglalkozik a közigazgatási intézményeken belüli anyanyelvhasználattal.

„Megemlíti azokat a magyar többségű önkormányzatokat, ahol továbbra sem élnek a törvény által biztosított anyanyelvhasználati joggal,

valamint a tanácsi határozatok és egyéb hivatalos dokumentumok pedig csak román nyelven hozzáférhetők. Ugyanakkor azt is megállapítja, hogy 324 olyan település van Romániában, ahol a magyar lakosság számaránya legalább 20 százalék, de a nyelvi jogokat csak igen kevés településen biztosítják ténylegesen” - hívják fel a figyelmet a közlemény írói.

Mint kifejtik, ennek fényében kijelenthető, hogy habár az elmúlt két évtized során nem születtek civil árnyékjelentések és a magyar közösség szempontjai csak szórványosan kerültek megfogalmazásra árnyékjelentések formájában az elmúlt években, mindez megváltozni látszik.

„A civil kisebbségvédelem megerősödött, a jelentésben megfogalmazott ajánlások óriási segítséget jelentenek a jogvédők számára, hiszen hivatkozni lehet majd ezekre a kisebbségvédelmi ügyek során,

a jelenben zajló vagy a jövőben kezdeményezett peres és jogérvényesítő eljárásokban. Ugyanakkor, a magyar ügyek hangsúlyosan és nemzetközi színtéren érthető módon kerültek bemutatásra, és ezáltal várhatóan Románia kitűnő kisebbségvédelemmel rendelkező országimázsa, közelíteni fog a kevésbé pozitív valósághoz” - mutat rá a közlemény.