Székelyföldi legendák új köntösben - Fazakas Szabolcs a tízéves Legendáriumról

Bede Laura 2018. február 04., 14:04

Megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepli idén a Székelyföldi Legendárium. Fazakas Szabolcs, a kezdeményezés ötletgazdája a projekt indulásáról, a sikerekről és a jövőbeli tervekről mesélt a Krónikának. 

Fotó: Barabás Ákos

– A Székelyföldi Legendárium 2008-ban indult civil kezdeményezésként. Hogyan és milyen céllal jött létre ez az egyedülálló projekt?

– Az elején az egyik fő célkitűzésünk az volt, hogy minél több embernek mutassunk meg a mi kicsi világunkat, kultúránkat. Először csak Hargita megyére vonatkozólag akartunk térképet készíteni, de a legendák „átnyúltak” a megyehatárokon túlra. Orbán Balázs munkáját alapul véve összegyűjtöttük a mondákat, ezek helyszíneit megjelöltük a térképen, így szépen kirajzolódtak Székelyföld körvonalai. Kezdetben csak ennyink volt, aztán egyre több anyuka és tanító mondta nekünk, hogy a gyerekek könyvből szeretnék olvasni ezeket a történeteket – a papíralapú térképen a helyszínek és az útvonal volt feltüntetve, és csak a honlapunkon lehetett olvasni a legendákról. Akkor jött az ötlet, hogy készítsünk egy könyvet:

a Székelyföldi Legendárium első tízezer példányát kinyomtattuk, és most már közel ötvenezernél tartunk – mi lettünk a saját magunk kiadója.

Később elkezdtünk játékokat készíteni, aztán jött az ötlet, hogy rajzfilmet forgassunk – öt évig készítettük az első részt. Hárman kezdtük ezt a projektet, most pedig több mint harminc emberrel dolgozunk. Kezdetben nem gondoltam, hogy ebből meg lehet élni, s nemcsak én, hanem rajtam kívül még harminc ember.

– Milyen szerepet tölt be most a Legendárium-projekt Székelyföldön, mivé nőtte ki magát?

– Egyre többen figyelnek ránk, több minden kötődik a projekthez, és már a helyi turizmus fellendítésébe is belekapcsolódtunk. A székely legendákat új köntösben tárjuk a világ elé, a gyerekek elé. Nem felejtjük el, hogy honnan indultunk – ezt sosem szabad. Kezdetben a piacon is árultuk a könyvünket, ellátogattunk rendezvényekre, mindenfelé jártunk, hogy ismerjenek meg az emberek.

Az elején sokan balgának néztek Székelyudvarhelyen, egyszerűen nem fogták fel, hogy ezekből a legendákból mennyi mindent ki lehet hozni, sőt a mondák még gazdasági szinten is a közösség szolgálatára tudnak lenni – és a turizmusban ez még mindig nincs kihasználva.

Magyarországon, a nyugati országokban mindenhol legendák kötődnek a turisztikai helyszínekhez. Seer László mondta annak idején, hogy ez egy úgynevezett social project lesz, hogy el fog burjánzani, és most már tudom, hogy mire célzott.

– Tíz év alatt nagyon sokat fejlődött ez a magánkezdeményezés, több irányba is terjeszkedett. Mivel tartották fenn a figyelmet, mi lehet a siker titka?

– Megfogadtuk a közösség tanácsait, odafigyeltünk az anyukák, nagymamák, családok igényeire, és így formáltuk a Legendáriumot. Az tény, hogy sokszor hittünk és belevágtunk olyan dolgokba, amelyeket nehezen lehetett megvalósítani, de így utólag azt mondom, hogy egyáltalán nem bánom, mert megérte. Az is fontos tényező, hogy minden termékünket itthon állítjuk elő, és mindegyik egy-egy legendához kapcsolódik. Most már van körülbelül tizenötféle termékünk: legendagyűjtemény, hangoskönyv, színező, különféle játékok.

Fotó: Székelyföldi Legendárium

– Mivel foglalkozik jelenleg a Legendárium csapata?

– Jelenleg a tizenkét részes rajzfilmsorozaton dolgozunk. Pár napja megjelent az új rajzfilmünk, Szőr Manó krónikái címmel, amelyben Szőr Manó mesél Szent Lászlóról, illetve a kerlési csatával ismerkedhetnek meg a nézők. Ez oktató jellegű kisfilm, amit bemutattunk a tanároknak, és nagyon tetszett nekik, ezért fogják majd használni az iskolákban. Ennek a premierje valamikor februárban lesz a székelyderzsi templomban, mert ugye erről szól a rajzfilm.

A másik projektünk a Kárpát-medencei magyar Legendárium, amelyet a Székelyföldi Legendárium szellemiségében, stílusában készítünk el.

Lesz egy egységes térkép is, amelyen háromezer legenda fog szerepelni, azt nem tudom, hogy mekkorába fogjuk kinyomtatni, de valahol szeretnénk majd egyben kiállítani. Nagyjából egy-két hónap szükséges egy ilyen térkép elkészítéséhez, a történeteket már összegyűjtöttük, csak ezeket még fel kell dolgozni, valamint elkészteni a rajzokat.

– Milyen célokat tűzött ki maga elé a csapat, hogy képzeli el a Legendárium további öt-tíz évét?

– Egyelőre az említett projekteket szeretnénk megvalósítani. Nagyon fontos, hogy elkészüljön a rajzfilmsorozat, mert anélkül a stúdió nem igazán tud működni, és csak úgy tudnánk bekerülni a nemzetközi körforgásba.

Jó lenne kicsit fellendíteni Szejkefürdőt, rendbe hozni a környéket, ott lesz a Mini Erdély park, és oda szeretnénk vinni a rajzfilmstúdiót is. Ha az animációs sorozat befut, arra tematikusan rá lehet építeni egy meseparkot vagy akár akvaparkot.

Az idei Mátyás király emlékév kapcsán elkészítjük a Mátyás király legendáriumot és térképet. Fontos megemlíteni, hogy a Székelyföldi Legendáriumnak új arculata lesz: a térképen szereplő várakat kicseréljük, Gyöngyössy János történeti grafikus közreműködésével úgymond erdélyiesítjük, székelyföldiesítjük azokat. Tehát a lehetőségek korlátlanok, azt nem tudom megmondani, hogy mi lesz öt év múlva, de az biztos, hogy a Legendárium- projekt létezni fog, mert az ötletek folyamatosan jönnek, és azokat igyekszünk megvalósítani.