Alkalmazhatatlan a magáncsőd a hatóságok felkészületlensége miatt

Bár szakértők szerint a jogszabály mentőövet jelentene a jóhiszemű eladósodott magánszemélyek számára adósságaik átütemezése érdekében, sem a bíróságok, sem a fogyasztóvédelmi hivatalok nem készültek fel a magáncsődről szóló törvény gyakorlatba ültetésére.

Parlamenti elfogadása után közel három évvel is alkalmazhatatlan a magáncsődről szóló, háromszori halasztást követően, ez év elején hatályba lépett törvény. A magáncsőd intézményét bevezető jogszabályt még 2015 májusában elfogadta a bukaresti parlament, elsősorban annak hatására, hogy a svájci jegybanknak az euróval szembeni árfolyamküszöb eltörléséről hozott döntése nyomán az egekbe szökött az alpesi valuta árfolyama.

Az intézkedés nyomán több mint ötvenezer romániai frankhiteles került nehéz helyzetbe, ugyanakkor a lej folyamatos gyengülése miatt egyre nehezebben képesek törlesztőrészletüket az euróban eladósodottak is. (A lej ebben az időszakban különösen gyengélkedik: az elmúlt két hét során többször süllyedt történelmi mélypontra az euróhoz képest, a pénteki árfolyam szerint egy euró 4,66 lejbe került).

A magáncsődről szóló jogszabály a jóhiszemű eladósodott magánszemélyek számára teszi lehetővé, hogy egy területi csődhatóság által kijelölt csődbiztos felügyelete alatt átütemezzék adósságaikat, egy maximum ötéves adósságrendezési ütemtervet kidolgozva és végrehajtva kerüljék el az adósságcsapdát.

Egy magánszemély a törvény alapján akkor kérheti a létrehozandó területi csődhatóságtól fizetésképtelenné nyilvánítását, ha több hitelezőnek tartozik és a törlesztő részleteket esedékességüket követő kilencven napon belül sem képes fizetni. A törvény tizenöt bruttó minimálbérben (28 500 lej) szabja meg az összeghatárt, amely fölött kezdeményezhető a magáncsőd.

A fizetésképtelenné nyilvánítás automatikusan felfüggeszti az adós ellen indított végrehajtási eljárásokat. A törvény értelmében a csődbiztos rendelkezik a fizetésképtelenné vált személy jövedelméről, és képviseli őt a hitelezőkkel szemben. A csődbiztos az adós bevételeinek jelentős részét a tartozás törlesztésére fordítja, figyelemmel kíséri, hogy az adós ne költekezzék „irracionális" módon, és gondoskodik róla, hogy a törlesztések egyetlen hitelezőt se részesítsenek aránytalan előnyben a többiekkel szemben. A csődeljárás nyomán az ütemtervet fegyelmezetten betartó adós mentesülhet a tartozás egy részének visszafizetésétől.

Az annak idején a hazai bankok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által egyformán ellenzett jogszabály hatályba lépését először 2015-ben halasztották el a román hatóságok, mégpedig arra hivatkozva, hogy több illetékes intézmény sem készült fel rá. 2016-ban újabb halasztás következett, majd tavaly 2018. január elsejére odázták a törvény alkalmazásának megkezdését, ezúttal azért, mert a bíróságoknak nem sikerült felkészülniük a magáncsődtörvény által előírt eljárásokra.

Bár idén végre hatályba lépett a jogszabály, a csődeljárások továbbra sem indíthatóak be.

Helyi szinten egyetlen csődbizottság sem alakult meg, a hatóságok nem bocsátották ki a magáncsőd igényléséhez szükséges formanyomtatványt, ugyanakkor több mint kétezer szakértővel kellene bővíteni a bíróságok, fogyasztóvédelmi hivatalok, cégbíróságok személyi állományát. Pedig a jogszabály kidolgozásában közreműködő Gheorghe Piperea bukaresti ügyvéd szerint a magáncsőd bevezetése roppant előnyös és sürgős lenne az adósságcsapdába kerültek számára.

„Ez a törvény mindenekelőtt ideiglenes biztonság alá helyezi azokat a magánszemélyeket, akik nem képesek törleszteni adósságaikat, majd átütemezik a hitelüket" – jelentette ki a csődeljárásokra és fizetésképtelenségekre szakosodott jogi szakértő. Bár Romániában több mint 600 ezerre tehető azon hitelesek száma, akik nem tudják időben fizetni törlesztőrészleteiket, számukra jelenleg egyedül az elsétálási törvény jelent megoldást, amely lehetővé teszi a jelzáloghiteleseknek, hogy adósságuk teljes visszafizetése helyett átadják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant.

A fizetés helyetti teljesítés lehetőségével eddig közel tízezren éltek, az igénylők mintegy fele svájci frankban vett fel lakásvásárlási jelzáloghitelt. A svájci frank alapú hitelek történelmi árfolyamon való átváltását lehetővé tévő jogszabályt a bukaresti taláros testület alkotmányellenesnek nyilvánította.