Tovább növelték az elhanyagolt nagyváradi ingatlanokra kivetett adót, euróezrek gyűlnek a városkasszába
A törvény által megengedett maximális szintre, az ingatlanadó hatszorosára emelte az illetéket az elhanyagolt épületek esetében a nagyváradi önkormányzat. A legtöbbet fizetők között állami intézmények és magáncégek is vannak.
Újabb drasztikus intézkedéssel próbálja rávenni a nagyváradiakat elhanyagolt ingatlanjaik felújítására az önkormányzat, a tavalyi ötszörös többletadó helyett idén már az illeték hatszorosát kell fizetniük.
A helyi tanács decemberi ülésén határozott arról, hogy a törvény által megengedett maximális szintre, 500 százalékkal emeli az ingatlanadóját azon tulajdonosoknak, akik a többszöri felszólítás ellenére sem tettek lépéseket leromlott állapotú épületük felújítása érdekében.
Ilie Bolojan polgármester úgy nyilatkozott, hogy az újabb szankciót azért kénytelenek bevezetni, mert tavaly csupán 50 olyan ingatlan számára igényelték az építkezési engedélyt, amelyeket többletadóval sújtottak. Bolojan szerint a többletadó hatására kétszer több volt az igénylő, mint az előző évben, a főépítész által kibocsátott 88 engedély címzettje közül 57-et korábban többletadó fizetésére kötelezett a városvezetés.
A polgármesteri hivatal tavaly szeptemberben mintegy 800 tulajdonost szólított fel ingatlanja homlokzatának felújítására, idén januártól pedig szintén ugyanennyit „ítélt” a hatszoros ingatlanadó kifizetésére.
Ugyanis az említett ötven épület helyett – amelyek esetében elkezdődött a felújítási folyamat – újabb restaurálásra megérett épületeket vettek nyilvántartásba az illetékesek. Novemberben 21 belvárosi ingatlan állt felújítás alatt, ugyanakkor 31 tulajdonos fizette be az ingatlanfelújításhoz szükséges összeg ráeső részét a városvezetés által e célból kialakított kasszába. Mivel korábban számos társtulajdonos beperelte a polgármesteri hivatalt, hogy bár szeretné, szomszédai miatt nem kezdheti el a korszerűsítést, a városvezetés számukra lehetővé tette, hogy befizessék a rájuk eső részt, és ezáltal mentesüljenek a többletadó alól. Ezeket az összegeket homlokzatfelújításra költik, a városvezetés így újabb 428 ezer lejt fordíthat erre a programra.
Ellenben azoknak, akik a felszólítás ellenére sem hajlanak a korszerűsítésre, a tavalyi ötszörös után idén már az általánosan kivetett ingatlanadó hatszorosát kell fizetniük.
A polgármester hangsúlyozta, az újabb szankció nem a helyi bevételek növelését célozza, sokkal inkább a lakosok hozzáállásának a megváltoztatását kívánják elérni vele.
Azonban, mint a Bihoreanul hetilap beszámolójából kiderül, a városkasszába ily módon befolyó összegek sem elhanyagolhatók, hiszen a többletadó fizetésére ítélt tulajdonosok között a több száz magánszemély mellett állami intézmények, cégek is vannak.
{K1}
A legnagyobb összeggel a Román Posta növeli a városháza bankszámláját, 220 ezer eurót kell fizetnie az Úri (Roman Ciorogariu) utcai palotája után,
a sort Adrian Mihuţ ingatlanbefektető követi, akinek mintegy százezer eurót kell fizetnie több leromlott állapotú épülete után, illetve a szintén több ingatlant birtokló Micula fívérek, Ioan és Viorel Miculának 86 ezer eurót kell lepengetni. A kihasználatlan Rimanóczy-palota (volt Sebes-Körös Szálloda) birtokosaként a Leonardo cipőgyár tulajdonosának, Florin Paneának 57 ezer eurót kell fizetnie, a Sinteza cég 19,4 ezer eurót pengethet le Kolozsvári úti ingatlanjaiért, de az ipari negyedben több cégnek is többletadót kell fizetnie, összesen 27 ezer eurót.
{K2}
Több ezer eurót fizethet több magánszemély is, ráadásul a nagyváradi önkormányzat a kormány adóreformja miatt idéntől húsz százalékkal emelte az ingatlanadót.
De a többletadó más formáit is bevezette, a ingatlanadó hatszorosát kell fizetniük idéntől az elhanyagolt telkek tulajdonosainak is, a belvárosban üresen álló üzlethelyiségek gazdáinak pedig 50 százalékkal nagyobb adót kell fizetniük a szokásosnál.