Marosszéki angyal járt Kárpátalján

Szucher Ervin 2017. december 27., 15:54

Marosszéki angyal lepte meg a mintegy nyolcszáz lelkes Tiszacsomát, a Beregszász közelében levő falut.

Fotó: Facebook/MPP Maros

A rendkívül nehéz helyzetben élő kárpátaljai közösséget a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei vezetői látogatták meg kétszázhúsz ajándékcsomaggal és harminc zsák ruhaneművel „felszerelkezve”. Így a legkisebbtől a legnagyobb diákig mindenkinek jutott valami a marosszékiek szeretetéből. Berki Ferenc, az akció kezdeményezője, az MPP megyei elnöke lapunknak elmondta,

a két térséget a szeptemberben Kétpón szervezett Alföldi Lekvárfőző Fesztivál hozta össze, amelyen az anyaország összes elszakított részéről hozott szilvából főzték meg a Kárpát-medence lekvárját.

„Boldog István, a Fidesz országgyűlési frakcióvezető-helyettese akkor bejelentette, hogy a nemzeti összetartozás jelképe lehet ez a szilvaíz. És ha már összetartozásról beszéltünk, úgy éreztük, nekünk is tennünk kell valamit azokért, akik nálunk rosszabb helyzetben élnek” – fogalmazott a hazatelepedett és egy ideje politizáló volt focista, aki a kétpói fesztiválon ismerte meg a kárpátaljaiakat. A gondolatot tettek követték: a polgáriak gyűjtésbe kezdtek, majd dugig megpakolt furgonba ültek, és elutaztak a közel négyszáz kilométerre fekvő faluba.

A Beregvidéken először járó Berki Ferenc és Vass Imre makfalvi polgármester már a határ átlépésekor meggyőződött, hogy jó helyre viszi az ajándékokat. Az ukrán vámosok csak némi figyelmesség ellenében voltak hajlandók beengedni az adományokat az országba.

A tiszacsomai iskola ajtóin és ablakain átfújt a szél, a gyerekek tíz fok hőmérsékletű termekben fogadták a vendégeket.

Már másfél hónapja kabátban tanulnak, tanárnőjük még a sapkájától és kesztyűjétől sem tudott megválni.

A szegénység nemcsak a tanintézetre jellemző, az egész térséget maga alá temette. A pedagógusok szeptember, a település polgármestere augusztus óta nem kapott fizetést. „Olyan itt az élet, mint egy túlélési verseny. Ha mi nem érzünk felelősséget a beregvidékiekért, ki tegye?” – tette fel a kérdést Berki Ferenc. A hidegben, de meleg szeretettel fogadott adakozók már ott eldöntötték, hogy 2018 folyamán visszatérnek Tiszacsomára, és jövőre új ajtókat és ablakokat ígértek az iskolának.