Monarchiáról lehet, autonómiáról nem? – Puskás Bálint volt alkotmánybíró a népszavazás ötletéről
Mivel az alaptörvény 152. cikkelye tiltja a köztársasági államformára vonatkozó cikkely módosítását, csakis egy új alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása nyomán változhat az államforma – szögezte le a Krónikának nyilatkozva Puskás Bálint volt alkotmánybíró.
Alkotmányellenes a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnöke, valamint a kisebbik koalíciós párt, az ALDE elnökének felvetése, miszerint népszavazás lenne szükséges a monarchia visszaállításáról. Mint arról beszámoltunk, Nicolae Bădălău, a PSD ügyvezető elnöke hétfőn nyilatkozott úgy, hogy – bár ő maga republikánus – elképzelhetőnek tartja, hogy akár már jövőre referendumot írjanak ki az államforma megváltoztatásáról, mivel egyrészt Mihály volt király halála és temetése kapcsán erősödött a monarchia iránti szimpátia, másrészt a monarchiák általában fejlettek.
{K1}
Călin Popescu-Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke is úgy vélte, a téma érdemes a széles körű megvitatásra, és amennyiben érdeklődés mutatkozik iránta, jövőre lehet tárgyalni róla, mivel meggyőződése, hogy az utóbbi időben nőtt a polgárok bizalma az alkotmányos monarchia iránt.
Ugyanakkor Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság korábbi elnöke egy, a Q Magazine-nek adott nyilatkozatban figyelmeztetett: az alkotmány nem teszi lehetővé az államforma módosítását. Emlékeztetett: 1991. december 8-án az akkori alkotmányozó nemzetgyűlés által elfogadott és az alaptörvényben jelenleg is szerepelő 152. cikkely értelmében a köztársasági államformára vonatkozó kitétel nem képezheti alkotmánymódosítás tárgyát. Ezt Zegrean szerint csak egy újabb alkotmányozó nemzetgyűlés változtathatja meg.
A kormánypárti politikusok alkotmánymódosítással kapcsolatos nyilatkozatai annak fényében érdekesek, hogy
egyes román körök a magyar autonómiatörekvések ellen rendszerint azt az érvet használják, miszerint az alkotmány értelmében Románia egységes és oszthatatlan „nemzetállam”, és az alaptörvény 152. cikkelye ezen, valamint a románt egyedüli államnyelvként meghatározó kitétel módosítását is tiltja.
Puskás Bálint, a román alkotmánybíróság korábbi tagja a Krónika megkeresésére leszögezte: az államforma módosításához új alkotmány szükséges, ami annyit jelent, hogy teljesen újra kell írni az alaptörvényt.
– adott hangot meggyőződésének a volt alkotmánybíró, aki szerint a módosítást valójában senki sem gondolja komolyan, csupán annak nyomán tesznek ilyen nyilatkozatokat, hogy Mihály exkirály temetése kapcsán látták, mennyire népszerű a volt uralkodó.
Kifejtette, a népszavazást persze ki lehet írni a témában, a referendumok ugyanis nem kötelező érvényűek. Emlékeztetett, hogy korábban az egykamarás, 300 fős parlamentre való áttérést is megszavazták a polgárok egy népszavazás alkalmával, azonban ezt azóta sem ültették gyakorlatba.
„Az államforma módosításához azonban az alkotmány módosítására felhatalmazott alkotmányozó nemzetgyűlést kell összehívni. Ez politikai akarat kérdése, a jelenlegi parlamentnek vagy idő előtt fel kellene oszlatnia magát, vagy a következő választások előtt kellene kijelentenie, hogy a voksolás során alkotmányozó nemzetgyűlésre szavaznak majd a polgárok, amelynek célja az alkotmány módosítása” – mutatott rá Puskás.
– mutatott rá annak kapcsán, hogy az alaptörvény módosítása az önrendelkezési törekvések számára is kedvezően alakulhatna. „Ugyanakkor nem hiszem, hogy az egészből lesz valami” – sommázott lapunknak nyilatkozva Puskás Bálint.