Jövőbe mutató átigazolások – Cătălin Sărmășan játékosügynök a hazai tehetségekről, a külföldi munkakultúráról
Cătălin Sărmășan játékosügynök szerint jó a romániai labdarúgók külföldi megítélése. A szakember reméli, hogy a fiatalok menedzselésével hozzájárul a hazai foci fejlődéséhez is.
Egyértelműek a különbségek a hazai és a külföldi edzéskörülmények között, de a legszembetűnőbb az eltérő mentalitás – vallja Cătălin Sărmășan Bihar megyei játékosügynök, aki az elmúlt években az európai labdarúgás legjobb bajnokságaiban szereplő csapatokhoz „juttatta el” az arra érdemes hazai fiatalokat, illetve szakembereket.
George Pușcaș az Internazionaléhoz, Vlad Dragomir az Arsenalhoz, Ricardo Farcaș az Ajaxhoz, Ionuț Rus a Lazióhoz, Marius Marin a Sassuolóhoz, Adrian Petre az Esbjerghez, Claudiu Micovschi a Genoához, Tudor Călin a Regensburghoz szerződött, pár napja pedig a nagyváradi edző, Stelian Farcău lett az Arsenal kelet-európai játékosmegfigyelője.
„Ezt csakis saját magának, a professzionalizmusának köszönheti. Mi már régóta együttműködünk az Arsenallal, de a tisztségre a térségből sokan mások is pályáztak. Görögországból, Horvátországból, Ukrajnából, Magyarországról származó szakemberek vettek részt az interjún” – ecsetelte a Krónikának.
Sărmășan ugyanakkor elsősorban fiatal futballistákat menedzsel, mert elmondása alapján pluszelégtételt jelent számára a tehetséggondozás, a fiatalok fejlődésének elősegítése. Úgy véli, hogy így hatással lehet a pályájukra, és reményei szerint hosszú távon hozzájárulhat a romániai labdarúgás, a válogatott és a klubok fejlődéséhez is.
„Az, hogy valaki külföldi akadémiához vagy csapathoz kerül, még nem jelenti azt, hogy szerződése örökre szól, és többet nem jön haza” – mondta. Tapasztalata szerint a romániai játékosok megítélése nagyon jó külföldön, de elsősorban fiatalokat akarnak, akiket aztán ők készíthetnek fel a felnőttek közötti bemutatkozásra.
– mutatott rá. Figyelmeztetett: a szabályok szerint hivatásoslabdarúgó-szerződést csak 16 évet betöltött játékos köthet, egy-egy átigazolás előtt pedig – a szülőkkel, edzőkkel közösen – több tényezőt is figyelembe vesznek.
„Közvetítői szerepet bárki el tud látni. Egy ügynök munkája annál jóval összetettebb, és rendkívül nagy a konkurencia” – közölte. Neki is saját stábja van, egyebek mellett erőnléti edző és pszichológus segíti a focistái szakmai előmenetelét.
A külföldi klubok ugyanis tapasztalata szerint kizárólag akkor „importálnak” futballistát, ha az valóban jobb, mint a saját, hazai játékosaik. Ezeket a döntéseket pedig nem egyik pillanatról a másikra hozzák meg, hanem hosszas megfigyelések és elemzések alapján történik.
„Dragomirt az Arsenal két éven át figyelte, számtalan jelentés és videófelvétel készült róla. Micovschi a Chievónál, a Torinónál, az Atalantánál és a Gentnél is volt próbajátékon, mielőtt a Genoához került” – részletezte Sărmășan, aki jómaga is több korosztályos játékos teljesítményét követi figyelemmel.
Elsősorban az ország nyugati részéről, a Partiumból és a Bánságból válogat, de például a bukaresti vagy ploiești-i utánpótlást is követi. „Bemegyek Gheorghe Hagi akadémiájára is. Miért ne?” – tette fel a kérdést. Megjegyezte: bár hazai, klubközi igazolásoktól sem zárkózik el, ő elsősorban a külföldi egyesületekre „szakosodott”, de azok között is az egyes játékos egyéni igényeit veszi figyelembe. Az UTA-tól Dániába szerződtetett Adrian Petre esetében például a játéklehetőség volt mérvadó. „Egy nagyobb klubnál kockázatos lett volna, hogy nem kap elég játéklehetőséget, hiszen az visszavetette volna a fejlődését” – magyarázta.
Egyébként Hagi központja mellett a Dinamo és a Craiova akadémiáját sorolta a hazai fociképzés legjobbjai közé. A nagynevű külföldi klubok központjaiba ugyanakkor a világ minden tájáról összegyűjtik a legtehetségesebb játékosokat. „Hatékonyak az akadémiák, mert a központosított rendszerrel időt nyernek. Ha jól szervezettek, napi két edzést is tudnak tartani, miközben iskolai képzést, étkezést és szállást is biztosítanak. Nem kell időt vesztegetni az utazásra, és a városon kívül élőknek is lehetőséget adnak a magas szintű felkészülésre” – vélekedett Sărmășan.
Az egykori újságíró különben a már megszűnt Bihar FC alelnöke és a Nagyszalontai Liberty elnöke is volt. Tevékenysége idején mindkettő kiharcolta az élvonalba jutást, ő pedig belekóstolhatott egy labdarúgó-egyesület működtetésébe is.
Meglátása szerint utóbbi projekt „legjobb terméke” az a George Pușcaș, akinek bemutatkozása a korosztályos válogatottban – és meghívása a felnőtt válogatott edzésére – neki is elégtételt szerzett.
„Érdekes projekt volt a Libertynél. Sok fiatalnak adott lehetőséget a labdarúgásra. Hogy lesz-e megint Bihar megyében olyan időszak, mint akkoriban volt? A labdarúgásban minden lehetséges” – vélekedett Sărmășan. Elismerte ugyanakkor, hogy a külföldi, fejlett országokra nem jellemző az a fajta bizonytalanság, amely a hazai másod- és első osztályos bajnokságokban tapasztalható.
Közölte: ott betartják és tisztelik a szabályokat, a klubok mögött pedig erős vállalkozók és helyi közösségek állnak. És hogy mi lenne a megoldás a sportág hazai fellendüléséhez? „A klubok korrekt megszervezése, mert amíg ilyen problémák jelen vannak, az azt jelenti, hogy valahol hibákat vétenek” – állapította meg Cătălin Sărmășan.