Román paradoxon: a gazdasággal együtt jelentősen nő a hiány is

Lényegesen nagyobb gazdasági növekedést vár Brüsszel Romániában a korábban előrejelzettnél, azonban az államháztartási hiány jövőre várhatóan meghaladja az Európai Bizottság által megengedett 3 százalékos határt.

Felfele módosította az Európai Bizottság (EB) őszi prognózisában Románia 2017-es és 2018-as gazdasági növekedési kilátásait. Ennek megfelelően idén a korábban előrejelzett 4,3 százalék helyett 5,7 százalékos gyarapodást várnak, jövőre pedig a bővülés üteme a tavaszi prognózisban várt 3,7 százalék helyett elérheti a 4,4 százalékot.

A brüsszeli testület csütörtökön közzétett jelentése szerint arra számít, hogy az idei év végére 5,7 százalékkal nő a román össztermék (GDP), jövőre azonban a bővülés üteme 4,4 százalékra, 2019-ben pedig 4,1 százalékra lassul. A tavaszi előrejelzésben erre az évre még 4,3 százalékos, jövőre pedig 3,7 százalékos gyarapodást vetítettek előre.

„A GDP reális növekedése 2017-ben felgyorsult, főként a fogyasztás támogatta. A gyarapodás lassulni fog, de képességen felüli lesz. Az előrejelzések szerint a magánfogyasztás 2018-ban lelassul, mivel a növekvő infláció ki fog hatni a rendelkezésre álló összegekre, de a várakozások szerint a növekedés fő felhajtóereje marad. Ugyanakkor várhatóan felpörögnek a beruházások is, miután újraindulnak az európai uniós forrásokból finanszírozott projektek” – áll az Európai Bizottság jelentésében.

A költségvetés hiánya ellenben a vártnál nagyobb lesz a brüsszeli testület szakértői szerint: míg indén eléri a kritikus 3 százalékot, jövőre a GDP 3,9 százalékáig, 2019-ben pedig 4,1 százalékig mélyül.

„A deficit  a közszféra egységes bérezési törvényébe foglalt fizetésemelései miatt fog nőni. Az erős gazdasági növekedés ellenére az államadósság értéke a 2016-os 37,6 százalékról 2019-ben eléri majd a GDP 40,5 százalékát” – kongatja meg a vészharangot az őszi prognózis.

A dokumentum ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelentés közzétételének időpontjában még nem volt ismert a 2018-as évi állami költségvetés, mint ahogy azt sem lehetett pontosan tudni, hogyan ültetik gyakorlatba a korábban bejelentett intézkedéseket, amelyek pozitív vagy negatív befolyással bírnak a jövő évre vonatkozó előrejelzésre. Ez főként a társadalombiztosítási hozzájárulások és a magánszemélyek jövedelemadója kapcsán tervezett módosításokra érvényes.

„A román jegybank monetáris politikájának lehetséges szigorítása, válaszképpen az inflációs nyomásra, kihathat a magánbefektetésekre és az exportokra. Negatívan befolyásolhatja a beruházásokat az is, ha a kormány tovább csökkenti az állami befektetéseket, hogy tartani tudja a költségvetési célokat. A munkaerővel járó költségvetések növekedése pedig kihathat az exporttevékenységre, miután a béremelés meghaladja a termelékenység növekedésének ütemét” – hangsúlyozza az Európai Bizottság.

Pierre Moscovici, az EB gazdasági és pénzügyi biztosa egyébként csütörtökön Brüsszelben közölte: az öt évig tartó mérsékelt fellendülést követően az európai gazdaság növekedése felgyorsult, több az új munkahely, növekszik a beruházási kedv és erősödik az államháztartás. A bizottság őszi gazdasági előrejelzését ismertetve rámutatott, a dokumentum szerint az európai gazdaság a vártnál jobban teljesít az idén, a magánfogyasztás, a világszerte erősödő növekedés és a csökkenő munkanélküliség kedvező hatásainak köszönhetően.

Hozzátette, a beruházási kedv szintén élénkült a kedvező finanszírozási feltételeknek köszönhetően, és jóval optimistább a gazdasági hangulat.

„A gazdaság valamennyi uniós tagállamban bővül, és a tagállami munkaerőpiacokon is javulás mutatkozik. A bérek növekedési üteme ugyanakkor visszafogott és kihívást jelent a magas adósságszint is” – idézte a biztost az MTI. Moscovici kiemelte, az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint folytatódni fog a növekedés az euróövezetben és az Európai Unió (EU) egészében is. 2018-ban várhatóan 2,1 százalékos lehet a növekedés a tavaszi előrejelzésben jelzett 1,9 százalék helyett. 2019-ben pedig 1,9 százalékos növekedést várnak.