Az egyháznak is oda kell figyelnie a kortárs kultúra felől érkező jelzésekre, amelyekkel a hagyományok alapján vitázhat ugyan, de nem zárkózhat el előlük, az ugyanis eltunyuláshoz, eljellegtelenedéshez vezetne.
Erre hívta fel a figyelmet Prőhle Gergelyt, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját idézve Németh Júlia műkritikus az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete (EMME) szerda este megnyitott kolozsvári tárlatán.
Az Apáczai Galéria és a Reményik Sándor Galéria közös, Fogarasi Szép Krisztina kurátor által összeállított kiállítása utóbbi pinceterében kapott helyet és félszáz képzőművész, művészpedagógus alkotását tartalmazza.
A Viszonylatok – In memoriam Reformáció-500 - Arany János-200 - Kodály Zoltán-135 című tárlat hatalmas korszakot próbál felölelni, az idei kerek évfordulók alkalmából a művészek a vallási megújuláshoz, a nagy magyar költőhöz, illetve zeneszerzőhöz fűződő kapcsolatukról vallanak.
Németh Júlia rámutatott: a tárlatot tökéletes tematikai összhang jellemzi, hiszen a reformátorok, Arany és Kodály is tiszta forrásból táplálkozott, ebből jött a megújulás.
A műkritikus az Arany és Kodály közötti kapcsolatra is felhívta a figyelmet: kevesen tudják, hogy a nagy költő népdalokat is gyűjtött, melyeket maga kottázott, ezeket halála után Kodály adta közre.
Aki egyébként két Arany-verset is megzenésített, de a balladák iránti érdeklődése is Arany hatásának tulajdonítható. Arany János neve a reformációhoz is kapcsolható, mondta, hiszen első kézirata – egy stílusgyakorlatként kért prédikáció - Debrecenben, a református kollégiumban született. A költő azt vallotta: „vallási élet nélkül költői élet sincs".
A külső hatásokra való figyelés kapcsán Németh Júlia rámutatott: sokkoló lehetett a reformáció is annak idején, mégis termékeny talajra talált, de a bezárkózás Aranyra és Kodályra sem volt jellemző, ahogy a kolozsvári tárlatról sem mondható el.
A méltató szerint a Székely Géza művészpedagógus Apáczai-gimnáziumban kifejtett évtizedes munkásságának eredményeként létrejött kiállítást a változatosság, a sokszínűség, a dinamizmus jellemzi,
a különböző technikákkal készült műalkotások közös vonása az őszinte kitárulkozás, a téma iránti elhivatottság. A kiállítás megnyitóján Székely Géza a Toldi Előhangjának és A walesi bárdoknak az elszavalásával Aranyt idézte meg, míg Török Szilvia énekesnő és László Györgyi zongoraművész Kodály-műveket adott elő.